Tényleg rossz testvér nélkül? Miért akad ki mindenki, hogy csak egy gyereket akarok?

Nyugi, mindenkit piszkálnak valamiért.

Mármint az az ember, aki piszkálódós.

Ennek soha nincs vége.

Amint az ember elmúlik 18 éves ez szinte állandó.

Miért erre az egyetemre mentél, miért erre a szakra, mit fogsz csinálni,nem fogsz megélni, miért nem mész már férjhez, miért nem szülsz már, miért csak egyet? stb...

Mondom, ennek nincs vége.

Vannak emberek, akik egyszerűen mindenbe beledumálnak, ha kérdezzük őket, ha nem. És vég nélkül osztják az észt.

Ha tudod, kerüld el őket, mert, ha lenne két gyereked, akkor meg beleszólnának abba, hogy hogy neveled őket.

Ne foglalkozz ezzel, nekem anyám ilyen. Ha mondom neki, hogy ne kritizálja már folyton a döntéseimet, akkor azt mondja, hogy "Neked nem lehet semmit mondani." Lehet, de nem állandóan.

Ne törődj vele!

Éld úgy az életedet, ahogy akarod!

Szerintem akinek nincs testvére, annak egy fontos dolog kimarad az életéből. Az egykék nyilván azt mondják, hogy jó így, hiszen nem is tudják milyen az, ha az embernek van testvére.

Mondjuk az is igaz, hogy egy bizonyos kor felett nem egészséges a közös szoba, főleg különböző nemű testvérek esetén. Azt el tudom képzelni, hogy ez sajnos megrontja a kapcsolatot.

Én is egyke vagyok,de szeretem.Voltak és vannak is barátaim,ritka az a perc,hogy unatkoznék.Szeretem,hogy nem kell közösködnöm senkivel (ez persze nem jelenti azt,hogy irigy vagyok),de örülök,h nincs vita h jaj most ki megy a fürdőbe..stb,értitek:D A legjobb barátnőmnek volt egy kiálhatatlan nővére,egy szobába voltak,a csajnak folyton volt vmi gondja, a másik bnőm imádja a testvéreit,de sokszor az agyára megy:D

És ez a felfogás hülyeség,hogy legyen testvére,mert ha nem lesznek szülők,nem lesz senkije.Ott lesz az ő családja,barátok .. Akkor most nézzem én is ilyen szemszögből,hogy egy emberrel kevesebb szenvedés,ha meghal? Mert ez így is pozitívum.

Nekem az összes egyke ismerősöm önző, magának való, nem tudnak alkalmazkodni, nem mutatják ki az érzelmeiket, sokszor sértődnek meg érthetetlen dolgokon (amin egyébként egy normális ember nem sértődne meg), mindent maguknak akarnak (mivel egykeként sokkal többet kapnak általában, mint egy olyan gyerek, akinek van testvére) és kisajátítóak.

Nekem biztosan nem lesz egyke a gyerekem, mert nem akarom, hogy ilyen legyen.

Én nem vagyok annyira családcentrikus fajta, szeretem a magányt is, de nagyon örülök, hogy van egy testvérem. Az életben többször voltak már olyan pillanatok, amikor csak rá számíthattam.

Attól még, hogy neked ilyen volt a viszonyod a testvéreddel még nem jelenti azt, hogy ez a normális és másnál is így van.

Persze erőltetni nem lehet, ha te úgy érzed, nem szeretnél több gyereket, ne vállalj. Ilyen egyszerű.

Egykeként nőttem fel, nekem nem volt rossz, de másokat látva azt sem tartom szörnyű dolognak, ha az embernek testvére van - kivéve, ha szegények, ha nincs külön szobájuk (legalább valami kis lyuk, de magánszféra nélkül szerintem ill. ahogy látom, a kamaszodó gyerekek közt öldöklés lesz), illetve az egyikkel kivételeznek.

Te nagyon rossz példát hoztál a családból, de nem mindenhol ez van, ne ez befolyásoljon. (Persze mások véleménye se!) De ha egyszer mégis lesz 2 gyereked, Te pl. befoghatod otthon a fiút is, megteheted majd, hogy nem ajnározod az egyiket és elhanyagolod a másikat, stb. stb.

Abban viszont egyetértek, hogy az ember az anyagi helyzetéhez mérten, józanon átgondolva vállaljon x számú gyereket.