Mit csináljak, ha sehova nem engednek el?
Szüleim sehova sem engednek. Nem mehetek el a barátomhoz, pedig megígértem, hogy nem fekszek le vele addig, míg el nem visz anyu nődokihoz és írat fel gyógyszert. Elég hihető ember vagyok, egyetlenegyszer sem hazudtam, hogy hol voltam, vagy akármi. De persze én biztos hazudni fogok, ha el lennék engedve. Fagyizni azért elengedtek múltkor, de leültettek negyed órára, hogy minden egyes mozdulatomról beszámoljak, hogy ugye nem voltam barátomnál, nem történt semmi, merre jártunk, 3x-4x visszakérdeztek, véletlen fordítva mondtam a sorrendet, ahova benéztünk, és 'ááháá, rajta vagy kapva, nem is ott voltál'. stb. Ha késik 1-2 napot a bajom, biztos terhes vagyok, és mehetünk abortuszra stb. és annyiszor elmondja ezt, hogy már én se vagyok biztos benne hogy nem vagyok az, pedig nem csinálunk semmi olyat, amiből gyerek lehetne...
Nem engednek egyetlen buliba se, mert biztos megdugatom vele magam. Nem mehetek tóhoz fürdeni, mert biztos belefulladok. Holott nagyon bele se mennék, csak hadd nézzem már meg azt a tavat, és csak a társaság miatt mennék. Nem mehetek semmilyen buliba, mert nem, és kész. Mikor megkérdezem, hogy miért nem, az a válasz, hogy mert azt mondtam, és nekem nincs jogom kérdőrevonni őket. Ilyenkor mi a teendő? Már naponta sírógörcsöt kapok, mert összes barátnőm el van engedve bulikba, én meg sírok az ágyamban 10 órakor egyedül...
Mikor kéretszkedek, és felhozom, hogy bezzeg mások mehetnek, az a válasz, hogy : de a többiek nem kitünő tanulóak, mint te. Magyarán legyen 3-as 4es tanuló, és mehetek? annyira sok logika van benne, hogy borzasztó.
16/L
válasza:Talán az a legmegfelelőbb hozzáállás, ha amikor elhessegetnek annál a kérdésnél, hogy miért teszik ezt veled, egy picit erőszakosabbnak lenni, és az így nyert infókkal eljutni valahova.
Lehet, hogy egy korábbi dolgot félreértettek, és ezért nem engednek el. Lehet, hogy a családban, vagy a jóismerősők között történt valami, ami ezt indokolja.
Felmerülhet az is, hogy amikor ők voltak fiatalok, akkor velük is ugyanez történt, és vagy szeretnének téged is így nevelni, mert hát ők is becsülettel felnőttek, vagy pedig ők is valamiféle hazugsággal szöktek ki otthonról, és ezt még nem felejtették el. Az persze más, hogy te igazat beszélsz, az elmondottak alapján.
válasza:Egyrészt: nyár van, a szüleidnek ezt is mondhatod, hogy most végképp nem számít, hogy kitűnő voltál-e az év során.
Másrészt: 16 évesen már nagyon azt sem lehet elítélni, ha lefeküdnél a barátoddal. Anyád nélkül is elmehetsz gyógyszert íratni, ha minden igaz.
Harmadrészt: 16 évesen, főleg nyáron jár neked kikapcsolódás, szerintem elengedhetnének buliba, mondd el, hogyha eddig nem találtad meg a módját, hogy lefeküdj a barátoddal, akkor nem egy buliban fogsz, mert te szeretnéd meghitt körülmények közt megtenni vele.
Negyedrészt: milyen szöveg ez már, hogy nincs jogod kérdőre vonni őket? Én nem szoktam elfogadni a mert csak kifogást senkitől. Se szülőtől, se főnöktől (akkor se, ha kirúg, nekem a méltóságom többet ér a munkahelyemnél), se barátoktól. Ha van közöm az ügyhöz (márpedig itt most több közöd van a dologhoz, mint a szüleidnek, a te szempontodból), akkor jogom van tudni a miérteket. Akinek ez nem tetszett, azzal meg veszekedtem addig, ameddig meg nem értette.
válasza:A tanulmányokról pedig annyit, hogy ha te egy kissé szabadabb életmód mellett is meg tudod tartani ezt a jó tanulmányi eredményedet, akkor ez sem kizáró ok.
Légy logikus egy esetleges vitában. Döntsd meg az érveiket, és ne hagyd, hogy holmi "azért mert csak" kifogással rázzanak le. Egy ilyen azt mutatja, hogy nincsen racionális érvük.
Erőszakosabb nem tudok lenni, már térdenállva könyörgök nekik, sírva.
Azt is mondtam már, hogy nyár van. De a felnőtt problémák sokkal fontosabbak, mint az én problémáim... Ha én kérek vmit, végig sem lehet hallgatni. Anyukám nagyon ideges mostanában a munkája miatt, apumnak pedig visszabeszélni nem lehet, mert ott nagyon komoly dolgok történnek. Ha ő mond vmit, annak úgy kell lennie.
Semmi ötletem nincs már.:(
Nem hagynak önállósulni. Nem is nagy ez a város, el se tévednék, meg semmi. Pesten még megérteném, ha nem engednének el, de istenem ott is vannak korombeliek, akik még el is vannak engedve...
válasza:ma 23:14
én is ilyen vagyok. Miért-re válasz kell, nem lehet velem sumákolni.
Kedves kérdező, muszáj a sarkadra állni, és ha az erőszakosság nem hangzik jól, határozott próbálj meg lenni! A saját érdeked! hajrá!!:)
De hát én csak egy kis senki vagyok. Nincs jogom visszaszólni, vagy akármi:/ Ők raknak kenyeret az asztalra, addig én nem beszélhetek vissza...
Ha azt mondom, hogy nem hagynak élni, akkor mindent felfújok, és gondolkozzak már el, hogy milyen az élet.. Mert úgy látszik, hogy fogalmam sincs, milyen nehéz. Csakhogy nem 16 évesen akarom látni, hogy mennyi problémám lesz a jövőben....
válasza:A sírva könyörgés tényleg nem a legjobb vitamódszer. A szüleid gondolom úgy állnak hozzá, hogy ezzel tudnak kvázi "leszerelni".
Meg kell tanulnod azt, hogy miként állj ki magadért. Nem könnyű "iskola" ez, de tanulható. Én kicsi koromban magamért sem mertem volna kiállni, de egy barátom megtanította, hogy ezt miként kell megtenni akár másokért is. Most már annyira megy hogy a hivatásomnak is azt választottam, hogy az emberek igazáért kiálljak.
Neked is sikerülni fog, csak találj egy jó embert, aki megtanít erre téged, vagy próbáld meg ezt autodidakta módon megtanulni.
válasza: válasza:Nem vagy "egy kis senki"! 16 éves kitűnő tanuló vagy. Ez érdem. Ha te senki vagy, akkor az, aki ennyi idős korára az alkoholizmus, a kábítószer-élvezet, a dohányzás, és a züllés útjára lépett, az micsoda?
Te vagy a nemesebb
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!