Kamionos feleségek! Ti hogy bírjátok?

Igaz,én nem vagyok feleség,csak barátnő már 5éve.Most kezdte a párom,és nagyon nehéz.!4-5 heteket van kint,alig tudok róla valamit,eleinte sírtam is.Iszonyatosan hiányzik,féltem, hogy ne történjen vele valami.Megbeszéltünk mindent,remélem tartja magát ahhoz, hogy nem csal meg,mert én biztos nem fogom!Mikor itthon van az csak 2-3 nap.Voltam már vele belföldön.:)

Hétvégén mindig együtt voltunk,és most már nem láttam 4 hete...Ilyenkor megtudnék zavarodni.Nagyon rossz!

Én szintén csak barátnő vagyok,és össz-vissz 1 éve vagyunk együtt.:)Nyáron kezdett el párom kamionozni,vagyis a kapcsolatunk fele így ment el.:)Első nap én is halálra sírtam magam.Sőt utána 3 hónapig akárhányszor elment,sírtam.Furcsa volt ezt megélni,ugyanis az első fél évünk minden egyes napját együtt töltöttük el.:)El se akarta vállalni az állást,miattam természetesen.Mikor kapta ezt a lehetőséget,lerakta a telefont azzal,hogy köszöni szépen,nem szeretné.De megmondtam neki hogy elvállalhatja,át fogjuk vészelni.Ugyanis akkor nagy álmunk volt,hogy együtt élhessünk.(Tudom,fél év után kicsit korai összeköltözésről ábrándozni,de mindketten biztosak voltunk abban,hogy a másik az igazi.)Ehhez meg ugye pénz kell.

Idővel amúgy tényleg hozzá lehet szokni.4 hét el,aztán egy hét itthon.:)Rémesen hangzik,de képzeld el hogy minden egyes hónapodban van egy hét,amit úgy élsz meg,mint a Karácsonyt.:)Semmi se fogható ahhoz,mikor egy hónap után először találkoztok.:)Úgy készülődünk ilyenkor mindketten,mint az első randinkra.:)

Mi telefonon tartjuk a kapcsolatot.Minden nap beszélünk vagy egy órát.:S De még így is bőven marad pénze,úgyhogy ez nem okoz gondot a számára.

Nyáron fogja abbahagyni,és időközben a külföldre költözés lett az első számú célpont.:)

Olyan férjet viszont ne nagyon akarjatok,aki ezt élete végéig szándékozik űzni.Nyáron voltam kint barátommal kisbusszal,indulás előtt épp hívták egyik kamionost,hogy megszülettek ikrei...

Mellesleg kintlétem alatt jópár kamionossal beszéltem.Szinte az összes elvált volt.