Kamionos feleségek hogyan bírjátok az egyedüllétet?

Első vagyok.Szerintem minden kamionos félrelép.Én a férjemért tűzbe tettem volna a kezem,hogy nem teszi,mert mindig kényeztetett,szeretett,hízelgett.Aztán végül én csaltam meg őt,szerelmes lettem.Őszintén elmondtam neki,mert nem akartam becsapni,el akartam hagyni őt.Volt a családi patália(senki nem gondolta volna,hogy én ilyet teszek),én voltam a szemét,stb.Pedig hetekig egyedül voltam otthon,ha hazajött sem velem töltötte a szabadidejét.Aztán kiderült,hogy építkezésünk alatt is megcsalt(ő maga mesélte el).Állandóan nőgyógyászati fertőzéseim voltak évekig,gondlom nem egyszer megcsalt....

Hónapokkal később mesélte el a húgom is,hogy őt is sarokba akarta szorítani,tapogatni,csak akkor nem mert nekem szólni,mert szerinte nem hittem volna el neki.Szóval mindenki tudott sok mindenről,csak én nem.

És én a lelkiismeretem miatt nem hagytam őt el,pedig terhes vagyok a másik férfitől.De az én férjem mindent megbocsájt nekem,csak őt ne hagyjam el soha.....Öngyilkos akart lenni,amikor mondtam neki,hogy mást szeretek.

Az én férjem is kamionos. Szokott mesélni kollégákról akik igénybe veszik az útszéli pillangók szolgáltatásait. De aki ilyen,az nem a kamionozástól válik ilyenné, hanem mert alapból szereti a prostikat.

Az aggódás pedig természetes, ha nem válaszol az sms-emre azonnal, rémképeket látok.

Tartsatok ki kamionos feleségek! Értünk szenvednek!