A vőlegényem totálisan kikelt önmagából. Ti mit tennétek a helyemben?

A helyzet az, hogy 17-20 éves koromig nyelvpiercingem volt, csak aztán egy betegség miatt ki kellett vennem. Pedig nagyon nagyon szerettem. (Van két tetoválásom is 17 éves korom óta, mindig imádtam az ilyen dolgokat) Most úgy döntöttem újra megcsináltatom, meg szeretnék industrial-t is (google), de mikor ezeket elmeséltem a vőlegényemnek (aki piercing nélkül ismert meg), teljesen kikelt magából. Hisztériázik szabályosan, hogy mi a francnak, csak fájni fog, meg hogy ilyen ribancos olyan ribancos.

Tudom, hogy oda kéne figyelnem a véleményére, de akkor is fesztivált rendezett mikor 20 centit levágattam a hajamból, akkor is mikor világosbarnáról sötétbarnára festettem, tehát maximálisan uralkodni akar a külsőmön. Egyrészt ez nekem egyáltalán nem tetszik, mert amúgy nagyon szabad lélek vagyok, és úgy érzem elég a kötöttség így is, másrészt szeretném ÉN jól érezni magam a SAJÁT bőrömben.

Komolyan mondom, akkora balhét levert, mintha azt jelentettem volna be, hogy sakktáblát tetováltatok az arcomra...

Ti hogyan döntenétek? Szeressenek titeket a hóbortjaitokkal együtt, vagy megalázkodtok a másik akarata előtt?

22/L