Egy esetleges öngyilkossági kísérlet felnyitná végre anyám szemét?

21 évesen nagykorú vagy. Senki nem mondhatja meg,hogy mit tanulj.

Nézz utána hogyan válthatsz iskolát és válts.

Mit csinálnánaka szüleid? Szerintem semmit, de te mondjuk azt hiszed,hogy kidobnak. Rendben. Kéred a csládit a saját nevedre, kérsz kollégiumot, keresel diákmunkát.

Ne legyél már ilyen élhetetlen. az egyetemisták fele saját maga tartja el magát.

Több évnyi felelőtlenséget, ostobaságot nem lehet pár hónap alatt elfelejteni, ha az új sulid, gondolom most jön az év végi bizonyítvány, és ez az első éved.

A bizonyítvány mennyire fogja türközni azt, hogy már nem vagy olyan, mint régen, lehet bízni benned?

Másrészt, az öngyilkossággal tényleg csak igazolod, hogy felelőtlen vagy és meggondolatlan, sőt meg merem kockáztatni, hogy már az is erre utal, hogy így akarod a szüleid meggyőzni a saját akaratodról.

Nem minősítem a dolgot, mert rettentően sértő lenne rád nézve, bocccsss...

Az eddig tanulmányi eredményeidet nem teheted semmissé, nem változtathatod a bizonyítványaid kitűnőre, és nem biztos, hogy ennek tükrében oda vennének fel, amire most te áhítozol. Ez nem így működik.

Nem fogd így leélni az életed, ha tényleg valami jobbra és többre vágysz, akkor hajrá! Már a legtöbb szakközépben is lehetőség van, hogy még egy-két évet ráhúzol, és érettségit szerzel, aztán mehetsz továbbtanulni, életed végéig fejlődhetsz és javulhatsz, bármilyen pályát is szeretnél.

Az se ritka, hogy valaki 30-40 évesen módosít pályát, vagy hirtelen feltámadt szerelem egy másik élet után, vagy pedig kényszer viszi rá, de sikerül neki.

Nehogy te meg már itt fenyegetőzz, hogy ha most, azonnal, nem úgy lesz, ahogy akarod, akkor öngyi leszel?!?!

Hogy szándékozol ezt a kísérletet végrehajtani? Csak közlöm, hogy ezeknek az akcióknak csak kevés százaléka végződik ugyan halállal, de maradandó károsodással annál több.

Tegyük fel, ha gyógyszert szedsz be, igen komoly májkárosodást okozhat, életed végéig járhatsz dialízisre. Gondolom, pont ilyen életre vágysz, nem?

Erek vagdosása: elég necces, mert ha csak karcolsz, az komolytalan, ha mélyre vágsz, akkor átmetszed az inakat, ami a kezed mozgatja. Nem 100%, hogy a dokik vissza tudják adni a kezed minden funkcióját, akkor az megint jó nagy szívás, egy életen át. A hegek meg megmaradnak, és nagymama korodban is magyarázhatod, miért tetted. Akkor rettentő égő lesz, hogy egy ilyen hüleség miatt.

Nekem nem tűnsz felelősségteljesnek, meg olyannak, akiben bízni lehet, kitartó, és céltudatos. Inkább hisztis, akaratos, és sértődött, meg van még pár kevésbé hízelgő jelzőm.

Belegondoltál, hogy egy öngyilkossági kísérletnek is vannak következményei??? Pl. gyógykezelés egy csinos kis szanatóriumban. Az nem ciki?? Á, tök lazán sétálsz utána be a suliba, hogy mindenki tudja, egy diliházban töltötted a nyarad, mert öngyi lettél.. meg azóta is dilidokihoz jársz... Pff... Hát grat! Ezek után meg aztán örülj, ha nem leszel magántanuló, mert a jelenlegi sulid is eltanácsol.

Végül, ugyan nem írod, mi az a rettentő szégyen, amit most tanulsz, de mindegy, milyen pályán leszel, egy dolog fontos: abban te legyél a LEGJOBB.

Akkor soha nem leszel elveszett ember.

Neked kéne valaki, aki felnyitja a szemedet, de k..va sürgősen!!!

20.26-os vagyok.

Bocs, amit írtam, tárgytalan.

Ha 21 vagy, fiú, és úgy nyavajogsz, mint egy 14 éves tinilány (valami hasonlónak gondoltalak), akkor visszavonom, amit írtam.

Állj a tükör elé, köpd le, és pofozd fel magad, mivel én most nem vagyok ott...

Tökeid megvannak még???

Kétlem... Férfi lennél, vagy valami hasonló, nem egy síró-picsogó, emós tinilány.

Ennek ellenére pont úgy viselkedsz... übergáz!!!!

Az embernek mindig van választása. 11 évesen még lehet komoly akadály az, hogy "anyámék nem engedik", de 21 évesen? Nem kötelező nappali tagozaton tanulni, sem eltartottnak lenni. Én 20 évesen költöztem el otthonról, 18 éves korom óta dolgozom és gyűjtöttem a pénzt, mert a családom egy fillérrel sem tudott támogni. Egy szál érettségivel kezdtem a felnőtt életem, most munka mellett a második diplomámért tanulok levelezőn, albérletben lakom, de meg tudok élni, és ha valaki bele akar szólni, mit csinálok, azt elküldöm melegebb éghajlatra. És megtettem ezt akkor is, mikor annyi idős voltam, mint most te, de az biztos, hogy nagyon sokat dolgoztam érte. A családom pedig tisztel ezért, valószínűleg sokkal jobban, mintha inkább öngyilkossággal kezdtem volna manipulálni...

Föl a fejjel, nincs olyan probléma, aminek csak egy megoldása van! Sokkal több lehetőség áll előtted, mint gondolnád.

32N

"Tökeid megvannak még???"

:) ott a pont

A válasz írója 85%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 20:35

Gratulálok, így kell ezt csinálni!!

Bizony, nagyon sokan először elmennek dolgozni, összeköltöznek két haverral, kicsit összeszedik maguk anyagilag, és akár levelezőn, de diplomát szereznek.

Sokak olyan jól teljesítenek, hogy nekik már a munkahely fizeti a diplomát, ilyet is többet ismerek!

De olyat, aki 21 évesen még itt tart szellemileg, öngyilkossággal fenyegetőzik, és vitte is valamire, olyat egyet se.

Ismerek fodrászt, akinél egy hónap a várólista, és remekül él belőle, autószerelőt, aki egy vagyont kérhet el, mert ő a legjobb, és kisgépszerelőt is, akiből meg egy van a környéken, és ő se szégyenkezhet.

Ismerek sok embert, sok szakmával, különféle életúttal, és nem tudok olyan iskolát elképzelni, amit ennyire kell szégyellni, meg ilyen traumát okozna egy felnőtt embernek.

A kérdező anyja egy ilyen kísérlet után pláne nem engedné el a pici fia kezét, és két pofon kíséretében, minden nap kézen fogva vinni el az suliba, kísérné haza, és ülne a cipőjén reggeltől estig, mielőtt megint valami őrültséget csinál.

Nem értem, hogy milyen iskolába lehet valakit belekényszeríteni?

Mit kell tanulnod?

Ha olyan amit nem szeretsz, lehet szakmát is választani.

Én megértem, hogy öngyilkos akarsz lenni, én is volt, hogy akartam. Aztán arra gondoltam, hogy csak jobb jöhet.

Hát nem akarlak untatni az életemmel, de elég vegyesen jött jó és rossz is, de önhibámon kívül jött mindig a rossz

Én azonban kapálódzom a rossz ellen, több kevesebb sikerrel. Egy biztos, mindig más hülye.sége miatt kerülök bajba. Most éppen a férjem ostobasága miatt vagyok bajban...