Hogyan lehet "túlélni" ha 14évesen elhagy valakit az anyja?
14/L vagyok.
szóval átlagos tini vagyok,jól tanulok,segítek a házimunkában,nem járok bulizni,szűz vagyok,barátom sincs,szóval a normális(abb) kategóriába tartozok..Viszont..Kb 10 éve elváltak a szüleim,lett egy nevelőapám,akitől egy mostmár 9éves öcsém.Nagyon szerettem a nevelőapám,a példaképem volt,felnéztem rá.Imádtam vele kisebb koromban játszani,szerettem mintha a saját apám lenne.Aztán ez az egész megváltozott,amikor kiment dolgozni külföldre (ahol 99%,hogy megcsalta anyát)2évre.Miután hazajött valami miatt megGYŰLŐLT.Most csak egy pár példa:1,5éven keresztül minden másnap megpofozott,általában hányingerem lett tőle,mert elég rendeset kaptam.Olyan dolgokért,hogy azt mondtam nem,most nem mosogatok el,majd később.Megmondta,hogy gyűlöl és mindent elkövet,hogy kikészítsen.(Amikor ez történt teljesen magambafordultam pszichologushoz is jártam..Nyugtatókat szedtem.11-12évesen.)Többször szájbavert,ínyem felrepedt,kezem eltört,iskolában az igazgató vette észre,hogy verésnyomok vannak rajtam,iskolába reggelente rengetegszer sírva,kikészülve mentem,(ekkor voltam hatodikos,abban az évben a félévim és az évvégim 2-es lett,matekbol 1,7-tel engedtek át.Azelőtt kitűnő tanuló voltam.)Volt olyan,hogy ettem (tényleg!) semmit nem csináltam,odajött elkezdett lökdösni,ordibálni velem,mikor visszaszoltam,hogy "hagyjálmár" mindent a fejemhez vágott ami az asztalon volt.Ez csak egy pár példa..Rengeteget felsorolhatnék sajnos még.Igazábol mindennek 2,5éve,még ma sem bírom teljesen feldolgozni.Sokszor ujraálmodom stb..A lakótelepen sem szerette/szereti senki.Mindenki tudta/tudja,hogy egy állat.Sokszor menekültem el otthonról vérezve,sírva,kikészülve este 10-11kor.Anya du 6ig dolgozott,sokszor du 2től(miután vége lett az iskolának) leültem a buszmegállóba és vártam,hogy anyával egy busszal jöjjek haza,mert féltem hazamenni.Persze ezért is kaptam.Anya sokszor próbálta leállítani,aminek 2× az lett a vége,hogy anyának is nekiment.Szóval anya mikor ezt megelégelte(akkor voltam 13) elköltöztünk.Kb 1,5éve lakunk itt.Nevelőapám naponta hivogatja/smseket küldözget neki,hogy megváltozott.Anyám bejelentette,hogy hisz neki.:( éshogy (mivel jelenleg külföldön dolgozik a nevelőapám,azthiszem 2vagy 3 hónap múlva jön haza végleg) miután hazajön,Ő és az öcsém visszaköltöznek hozzá az előző lakásba.Én semmiképpen sem megyek.Apuhoz nem költözhetek,mert amióta új családja van (3-4éve) ahonnan már közös gyerek is van,nem érdeklem.Az élettársa valami miatt pedig kifejezetten nembír.Tehát ez nem megoldható.Apu anyuja (mert márcsak a mama él) szűkösen lakik,tehát egész biztosan nem férnék el.1szoba+konyhás lakásban lakik Ő,az élettársa 2kutya,ráadásul utoljára 3éve beszéltünk TELEFONON.Kb 5évvel ezelőtt láttam.Anyu szüleihez egyéb okok miatt nem mehetek.Intézetben nem szeretnék.Most az a lehetőség van,hogy egyedül lakjak itt( bár félek a sötétbe :D :) ) és,hogy anya majd hétvégente eljön,meg ad mindig elég pénzt.Anya mondta,hogy mivel nem vagyok nagykorú elvileg nem lakhatnék egyedül,de majd Ő megoldja,hogy ide legyen bejelentve.Szerintetek ez jó ötlet?Persze nekem tényleg nehéz,mert szeretem az anyát,dehát nincs más választás.Fontosabb neki a (már hál\'istennek nem) nevelőapám.Végülis eltudnám látni magam,tudok főzni néhány levest,másodikat,meghát van szakácskönyv.A házimunkát amugy is én csinálom,szóval evvel nem lenne gond.Sőt egy barátnőm is itt lakik a mellettünk lévő házban,biztosan sokat segítene!Bocsi,hogy ilyen hosszú lett,csak mindent leakartam írni,hogy értsétek.Am anya nem rossz ember.Szóval én sem gondoltam róla,hogy tényleg képes lenne elhagyni!(bár régebben célozgatott rá,nem gondoltam volna,hogy megteszi.)És ugye a másik kérdésem,hogy hogy lehet ezt az ujabb számomra tragédiát feldolgozni?Próbáltam már Vele beszélni,hogy Nekem nagyon rossz,és fáj,hogy itthagy de a válasza mindig az,hogy Ő nem hagy itt,mert rajtam áll ez az egész,mert akár mehetek is Vele/Velük!(De én biztosan nem megyek.Örülök,hogy már kezdem feldolgozni az akkor történteket,de nem bírnám ki mégegyszer.)Igazából tényleg ellennék egyedül,mert ígyis anya már 11körül elmegy itthonról a barátnőihez,akikkel iskolába jár,hogy letegye az érettségit (onnan általában 9kor ér haza,aztán eszik/fürdik/alszik.Öcsémet is 9körül hozza a Mama haza,addig náluk vannak.Meg amugy sem volt sosem az az igazán jó anya-lány kapcsolat.Az oldalról és más oldalakról tudtam meg sokmindent a szexről/védekezésről stb. (nem mintha gyakorlatban érdekelne,de azért mégis jó tudni,hogy mi hogyan működik.Igazából a barátnőim anyui többet tudnak rólam mint Anya.Tehát ellennék végülis nem az a probléma,hanem,hogy mennyi időbe telik ezt elfogadni stb.Tényleg nem sajnáltatni akartam magam,és nem is nyafogni akartam,csak mint mást se,ezt sem tudom mással megbeszélni.Előre is köszönöm a válaszokat,és bocsi,hogy iylen hosszú lett.
ha valakit esetleg érdekel:azért vagyok fennt ilyenkor,mert magántanuló vagyok,és egésznap egyedül vagyok itthon,ezért inkább átalszom a napot :)
válasza:Valószínűleg igazad van: Édesanyád és öcséd valóban veszélyben lesznek kinn. Szerintem mindent meg kell tenni azért, hogy ez az egész szörnyű kapcsolat a lehető legteljesebb mértékben felbomoljon. Öcsédet szerintem mindenképp meg lehet védeni (a gyámhatóság megtilthatja a kiutaztatását szerintem, esetleg el is tiltja nevelőapádtól). Édesanyád kérdése bonyolultabb, én remélem, hogy a vádalku működni fog.
Milyen lelkiállapotban vagy mostanában?
Azok alapján, amit itt leírtál, meg lehet akadályozni az egész utazást, a férfit el lehet örökre tüntetni az életedből, és az öcsédet is ki lehet ragadni a karmaiból. Mármint ha minden jól megy.
- Mivel öcséd szeme láttára is bántott ő már Téged, ezért öcsédet is bántotta ezáltal (közvetve), ez szerintem elég ahhoz, hogy a gyámhatóság kivegye az öcsédet az ő kezeiből (megvonja vagy korlátozza az ő felügyeleti jogát az öcséd felett).
- Mivel a barátnőid szeme láttára is bántott ő már Téged, ezért ezáltal van külső tanú is immár a bántalmazásokra, bizonyítható a dolog. Szerintem a pszichológus szakvéleménye is bizonyítéknak számít, de ezt nem tudom pontosan.
Valószínűleg végig lehet vinni egy eljárást a férfi ellen, a kérdés az, hogy
- van-e egyáltalán kedved hozzá.
- mennyire van erőd mindehhez.
- hogyan szeretnéd inkább? Ha végig a Te kezedben lennének a dolgok, a felnőttek csak tanácsokat adnának (azt is csak akkor, ha kéred)? Vagy inkább úgy szeretnéd, hogy a felnőttek csinálják helyetted az eljárást (persze azért úgy, hogy Téged mindig megkérdeznek, hogy jó lesz-e Neked ez meg az így meg úgy)?
válasza:Most nem látok nagyobb nehézséget, csak persze sok lépésből áll, meg legalább két ember segítségére lesz szükséged (egy pszichológus és egy gyámügyi előadó).
Én azt remélem, hogy ez csak leírva tűnik ennyire bonyolultnak, igazából ez nagyjából automatikusan fog végigzajlani, és elég, ha elindítod, bárhogyan, és a szakemberek maguktól is tudni fogják a dolgukat. Sajnos, semmi tapasztalatom nincsen ilyen gyakorlati dolgokban, szóval igazából nem tudok semmit ígérni.
Szóval összefoglalva, kb. ilyesmit tudok elképzelni. Megpróbálom összeszedni itt egy helyre.
1. Pszichológus szakvéleménye arról, kialakult-e Nálad poszttraumás stressz.
2. Pszichológus szakvéleménye, öcséd mennyire élte meg traumaként azt, hogy Téged az ö szem láttára bántott nevelőapád.
3. Pszichológus szakvéleménye, hogy a barátnők beszámolója (akik látták a bántalmazást) mennyire tekinhető életszerűnek, mennyire lehet bozonyító erejű az ő beszámolójuk.
4. Nevelőapád felügyeleti jogát a gyámhatóság megszünteti vagy korlátozzza öcséd felett (1. pont alapján). A láthatást is korlátozza (felügyelet előírása).
5. A gyámhatóság megtiltja, hogy Édesanyád külföldre vigye az öcsédet.
6. Kiskorú veszélyeztetése miatt (1-3.) a gyámhatóság feljelentést tehetne a rendőrségen, de ettől eltekinthet, ha el tud érni egy megállapodást Édesanyáddal és nevelőapáddal (vádalku).
7. A vádalku szerint Édesanyád eltünteti nevelőapádat az életedből.
8. A vádalku szerint Édesanyád együttműködik abban, hogy pszichológus vizsgálja meg őt, van-e valami betegsége, hogy ilyenek egyáltalén szóba jöhettek, ameddig fajult ez a dolog. Ha betegség áll a háttérben, elfogadja a kezelést.
9. A gyámhatóság rendszeresen ellenőrzi (környezettanulmány), Édesanyád tartja-e magát a vádalkuban tett megállapodáshoz.
Az írásaidból azt érzem ki, hogy nagyon-nagyon ki vagy merülve. Mit lehetne tenni, hogy jó legyen? Gondolom egyátalán nem hiányzik Neked ez az egész macera, viszont valahogy mégiscsak meg kéne végleg akadályozni ezt az egész szörnyűséget, öcséd elvitelét, az egyedül maradást, erre pedig eddig ez jutott csak eszembe. Lehet, hogy Neked jobb ötleted is van, nyugodtan írd meg akkor.
válasza:..írtad, hogy nevelőapádat nemcsak Te gyűlölöd, hanem a lakótelepen általában sem szerették őt az emberek. Gondolom, ezek szerint van még jó pár ember, a kit tudja róla, hogy nem riad vissza az erőszaktól.
Sokat segíthet, ha átgondolod, kik azok, akik tudják róla, hogy milyen erőszakos. Ez esetleg sokat számíthat még. Mindenki, akit csak meg lehet erről hallgatni, fontos lehet még.
válasza:"hogyan szeretnéd inkább? Ha végig a Te kezedben lennének a dolgok, a felnőttek csak tanácsokat adnának (azt is csak akkor, ha kéred)? Vagy inkább úgy szeretnéd, hogy a felnőttek csinálják helyetted az eljárást (persze azért úgy, hogy Téged mindig megkérdeznek, hogy jó lesz-e Neked ez meg az így meg úgy"
egyedül nem hiszem, hogy mint gyerek végigtudnám csinálni.
Nincs jobb ötletem.
Igen,a röngten lelet valahol biztosan megvan.
válasza: válasza:Érzel-e olyasmit a levegőben, hgoy ezzel a kiutazással nagyon sietnének?
Lehetséges-e, hogy öcsédet már ki is vitte magával nevelőapád, vagy legalábbis hogy nagyon hamar kiviszi őt előre, még édesanyád elutazása előtt?
Miről van szó: napokról, hetekről, egy-két hónapról? Mennyire közeleg ez?
Ha bármi ilyesféle sürgősséget érzel, írj ide nyugodtan. Ha esetleg már arra sem lenne idő, hogy írjál, akkor szerintem rögtön szaladj be a gyámhatósághoz (helyi önkormányzat épülete), mert esetleg utólag már sokkal nehezebbb lenne helyrehozni a dolgot. Ha nevelőapád már kiviszi öcsédet, utólag nehezebb visszahozatni, mint eleve megtiltani az öcséd kivitelét. Ezért ilyen értelemben nem lenne jó elkésni. Öcséd kivitele az, amire külön is figyelni kell, a többi dolog ráérhet, de erre az egyre nagyon oda kell figyelni.
Ha viszont nem érzel sürgősséget, akkor megpróbálok előbb egy budapesti pszichológusnak szólni. Kiváncsi vagyok a szakvéleményére. Megpróbálom azt is előzetesen felmérni, mi lenne a gyámhatóság hozzáállása, anélkül hogy megadnám a személyes vagy túl közeli részleteket.
Ha viszont sürgősséget érzel, akkor nincs idő a pszichológusra, és nincs idő a gyámhatóság hozzállásának kipuhatolására sem. Akkor szerintem egyszerűen nincs mit veszíteni: rögtön a gyámhatóságnak érdemes szólni, teljes nyíltsággal. Azért, hogy az öcséd elvitelét ők még időben meg tudják akadályozni.
Szóval most ezeket kérdezném:
1. Mennyire érzed, hogy közel állna öcséd kiutaztatása?
2. Hozzárárulsz-e, hogy egy budapesti gyerekpszichológust felkeressek, beszéljek az ügyedről, ANÉLKÜL, hogy a személyes dolgokat (email címed) megemlíteném? Kiváncsi vagyok a pszichológus előzetes szakvéleményére. Kiváncsi vagyok arra is, hogy van-e neki más ötlete, lát-e más megoldást, mint a gyámhatóságot, vagy pedig azt mondja-e, hogy előbb-utóbb mindenkép érdemes lenne szólni a gyámhatóságnak.
3. Hozzájárulsz-e, hogy a pszichológusnak magát ezt az egész oldalt megmutassam? Azért kérdezek rá erre külön, mert néhány túl személyes adat is meg van itt adva, pl, az email címed.
4. Hozzájárulsz-e, hogy a lakhelyed szerinti gyámhatóságtól előzetesen megérdeklődjem, mi lenne a hozzáállásuk ehhez az ügyhöz? A gyámhatóságnak NEM adnám meg ezt az oldalt (túl sok személyes adat van rajta). Csak egy kivonatot írnék belőle számukra, és kihagynék minden olyan részletet, ami túl személyes vagy túl könnyen lehetővé tenné a behatárolást. Ezt a tervezetet Neked is elküldöm priviben, és a gyámhatóságnak csak akkor küldöm el, ha Neked is tetszik. Minden egyéb dologról csak akkor eshet szó, ha külön is hozzájárulsz, amire külön rá fogok kérdezni Tőled.
Nyugodtan mondd meg, ha valami nem tetszik, és nem szeretnéd. Akár azt is, ha egyik sem tetszik. Vagy azt is, ha valamit még megengedsz, de valamit már nem. Azért tettem külön számokba.
Ha sietni kell, akkor persze azonnal megváltozik a helyzet, akkor nincs idő óvatosságra, akkor esetleg azonnal fontos lenne szólni a gyámhatóságnak mindenről. Szóval ha ilyesmit érzel, akkor szerintem szólj ide, mert akkor át kell tervezni mindent.
Mindenesetre nem teszek semmit a hozájárulásod nélkül. Szóval most egyelőre ezt tenném (ha hozájárulsz), ha pedig bármi sürgős dolgot érzel, szólj ide, vagy ha már arra sincs idő, akkor szerintem lépj önállóan is.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!