Hogyan lehet "túlélni" ha 14évesen elhagy valakit az anyja?

Az előbb (00:02-ben)azt írtam, hogy a pszicológusnak titoktartási kötelezettsége van. Lehet, hogy részben tévedtem, és a dolog árnyaltabb ennél.

[link]

szóval a pszichológus mérlegelhet, és közvetlen, súlyos veszély esetén a konkrét eset súlyától függ, hogy miképp dönt, tartja-e a titkot, vagy nem.

Gondolom, sok függ az ő személyes beállítottságától is, tehát ha kiismered, akkor már talán érzed, megbízhatsz-e benne teljesen. Addig is sok mindent elmondhatsz neki, hiszen ami nem jelent közvetlen veszélyt, azzal kapcsolatban nem merül föl, hogy jelentési kötelzettsége lenne. Legalábbis úgz sejtem.

Értem. Valóban valószínűtlen hogy megváltozott. (Előző előtti vagyok.)

Egyetértek Előzővel, bár nem tudom hogy egy jó pszichológust meg lehetne-e fizetni.

Egyáltalán nem úgy gondolom, hogy túlérzékeny lennél. Ellenkezőleg. Inkább erős vagy. Nagy erőre vall az, hogy 14 évesen képes vagy befordulás helyett kérdezni, beszélgetni, elmondani a problémádat, visszaemlékezni az életedre és végiggondolni.

Ami történt, NEM A TE HIBÁD.

Tehát NEM a Te hibád.

A szülő vagy a szülő szerepet vállaló felnőttek feladata és felelőssége, hogy jó szülők legyenek, és ha ezt elhibázzák, az sohasem a gyermekem múlott.

Vacilláltam azon, hogy megírjam-e egy gondolatomat, mert lehet hogy nehéz lenne vele szembenézned, de aztán úgy gondoltam, talán mégsem annyira, és jobb ha tudatában vagy egy lehetséges magyarázatnak, minthogyha nem.

Lehetséges, hogy miután két év után visszajött, akkorát nőttél, hogy kezdtél tetszeni neki (nem tudom a pontos évszám-adatokat, de létezik pedofília is). Ha pedig így van, lehetséges hogy azért változott meg Veled szemben, mert ezzel az érzéssel, vagy az érzés lehetőségével nem tudott szembenézni, és rosszul kezelte. Mondanám, hogy képzeld magad a helyébe, de nem a megfelelő embernek mondanám, de gondold bele, hogy ebben ha ő vonzalmat érzett irántad, de tudja hogy ez nem helyes, mit tehet?

Ha lélekben is felnőtt ember képes lenne egy ilyen érzést kioltani magában, de ilyen kevés van. Nem tehet mást, mint a kisgyerekek, amikor szerelmesek, de nem tudják mit kell tenni: bántani kezdik azt aki tetszik nekik, nehogy kiderüljön hogy tetszik nekik. Egy idősebb ember esetében pedig ez annyiban módosul, hogy próbálja egy rossz kapcsolattal eltakarni az érzéseit, hogy még a lehetősége se legyen meg annak, hogy újra érezze amit nem akar érezni.

Nem állíthatom hogy ez van a nevelőapád esetében is, csak annyi biztos, hogy a dolog jól illeszkedik ahhoz a történethez, amennyi átjött az alapján, amit és ahogy leírtál nekünk.

Akárhogy is, próbáljunk meg előretekinteni. Nem írtál arról, hogy anyukád segítene-e külföldről. Beszélgettetek már ennek a részleteiről? Segítenie kellene, ahogy belföldről is tette volna, de az hogy én mire következtetek, másodlagos. :)

Sokat gondolkodtam azon, mennyire ,,kell tartanod'' a gyámhatóságtól, de most úgy sejtem, talán nem is kell annyira rosszra gondolni a gyámhatósággal kapcsolatban. Lehetséges, hogy nem is akarnának Téged intézetbe tenni. Most valószínűbbnek tűnik a számomra, hogy inkább a következő lépések sorozatát tenné a gyámhatóság:

- MEGTILTANÁK, HOGY ÉDESANYÁD KÜLFÖLDRE VIGYE AZ ÖCSÉDET, MERT A BÁNTALMAZÁS VESZÉLYE VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ

- Édesanyádat köteleznék, hogy tartson fenn a Számotokra lakást, és gondoskodjék az anyagiakról is

- a szóba jövő rokonaid közül kijelölnének valakit gyámnak, aki tartaná Veled a kapcsolatot, látogatna.

- Az önkormányzattól időnként kijönnek Hozzád környezettanulmányra, ellenőrizni, hogy a kijelölt gyámod (vagyis valamelyik rokonod) odafigyel-e a gondjaidra, nem él-e vissza a helyzettel

- mivel a helyzeted sokkal nehezebb, mint Édesapád másik gyerekének a helyzete, ezért talán tartásdíjra köteleznék Édesapádat is

Előfordulhat, hogy ha Édesanyádat előzetesen szembesítik mindezzel mint lehetséges következménnyel, akkor ő inkább le is mond arról, hogy kimenjen külföldre a nevelőapád után, sőt, talán el is küldi magától végleg ezt az életed megkeserítő embert.

Mivel az egész ügynek sok szála van, persze sok minden más is lehetséges. Mindenesetre nem kell feltétlenül a legrosszabbra gondolni. Intézetbe szerintem akkor adnak valakit, ha semmilyen más megoldás nincsen.

Én azonban a leginkább azt kívánom Neked, hogy derüljön ki pontosan, miféle sötöt titkot is rejtegetnek Előled a háttérben. Mert akkor talán a gyámhatóság azt is el tudja érni, hogy Édedanyád végleg elküldje nevelapádat maga mellől, végleg szakítson vele. Ha Édesanyád tényleg beteg, vagy kodependens, akkor nagyon is van erre esély,hogy sikerül. Mindenesetre, mivel öcséd is veszélyben lehet, azért sok mindent igenis el tud érni a gyámhatóság. A pszichológus szakvéleménye nagy segítség lesz a Te számodra (és a gyámhatóság szamára is) mindebben.

Sajnos személyes tapasztalatról nem tudok beszámolni. Nálunk a kerületben, úgy láttam, a gyámügyi előadó jól szót tud érteni a ,,gyerekeivel'', és azok egyáltalán nem úgy mennek be őhozzá, mint egy hivatalba, hanem sokkal bizalmasabb a viszony. De igazából ezt nem tudom jól megítélni, mert csak felületesen láttam a dolgot.

...kihagytam a lényeget a gyámhatóság lehetséges intézkedései közül:

- öcsédet eltiltanák nevelőapádtól, csak a ,,Kapcsolatttartási központban'', szóval az önkormányzat valamelyik helyiségében, felügyelet mellett láthatná, hetenként pár órára

Ehhez kapcsolódóan fontos megkérdeznem valamit. Ha zavaró, vagy kényelmetlen, nem kell rá válaszolnod.

Amikor nevelőapád bántott Téged, akkor ezt az öcséd SZEME LÁTTÁRA tette?

Mert ha igen, akkor tulajdonképpen öcsédet is bántalmazta ezzel. Valakit egy másik ember szeme láttára verni, az a másik emberrel szemben is súlyos bántalmazás. Mindenesetre traumát okozhat neki is. Ez -- ha pszichológus szakvéleménye is megerősíti --- már szerintem elég ok lehet ahhoz, hogy hogy nevelőapád felügyeleti jogát a gyámhatóság korlátozza vagy megszüntesse öcséd felett.

Mindebből látszik, milyen fontos szerep lehet a pszichológusnak. Eszközt adhat a gyámhatóság kezébe, hogy megvédjen Téged.

Nem feltétlenül kerül pénzbe apszichológus. Haa csalédorvos küld Tégedet oda, akkor ő valószínűleg olyan helyet fog mondani tudni, ahol tárdadalombiztosításos alapon fogadnak Téged. Ha az nemfelele meg Neked, vagy úgy érzed, nem értenek igazán hozzá, akkor kérd, hogy küldjenek át más szakemberhez, aki jobban ért az ilyen dolgokhoz.

Ha nem jön össze a dolog, akkor se veszítsd el a kedvedet. Ha nem jön össze a társadalombiztosításos alapon járó, ingyenes pszichológus, akkor még próbálkozhatsz fizetős alapon magánpszichológust keresni.Így aztán eleve olyan szakembert kereshetsz fel, aki kifejezetten az ilyen bántalmazásos, kodependens ügyekhez ért. Persze, ha fizetős, akkor nehezebb lesz Számodra összeszedni a dolgot, de nem lehetetlen. Például esetleg a gyámhatóság is segíthet: kötelezi Édesanyádat vagy Édesapádat, hogy biztosítsák a pénzt a pszichológus számára.

Írtad, hog Édesanyád azt modnta, hogy mivel nem vagy nagykorú, ezért nem lakhatszegyedül.

Bár valóban nem vagy nagykorú, de már kiskorú sem vagy. FIATALKORÚ vagy, hiszen betöltötted már a 14. évedet. Ez azt jelenti, hogy már nem vagy ,,cselekvőképtelen''. Hanem immár ,,korlátozottan cselekvőképes'' vagy. Szerintem a gyámhatóság lehetőleg nem fog intézetbe küldeni Téged, hanem megpróbál valamiféle megoldást keresni.

Szia!

Irhatok neked privit?Melyik városban laksz?Csak szeretném leirni, nekem,hogy is ment.Én is 15 évesen költöztem albérletbe.Azóta is itt élek, ennek már több mint 4 éve.Hátha tudok neked segíteni.

Kedves Előző!

Írd le ide. Én kiváncsi vagyok rá nagyon.

Egyébként én még mindig fenntartom amit még az elején írtam, hogy a pasas drogozik. Szerintem ez a sötét titok (hiszen előtte jó volt, és azért reméljük nem pedofil)

Szerintem ELVILEG megvan a jogi lehetőség rá, hogy Édesanyádat rávegyék arra, hogy ez a férfi tűnjön el a Te életedből örökre. Kis- és fiatalkorú veszélyeztetése súlyos bűncselekmény, és amit ők ketten tettek Veled, az már bőven az. Szerintem van rá lehetőség, hogy édesanyáddal (aki ,,csak'' elhanyagolta a problémádat, de ő maga nem bántott) egyfajta vádalkut kössenek: őt nem vonják felelősségre, de viszont ,,cserébe'' ő pedig örökre tüntesse el a nevelőapádat a Te életedből.

Sajnos, a tényleges gyakorlatot nem ismerem. Mindössze annyit akartam mondani, hogy a JOGI lehetőség szerintem megvan erre. Persze tévedhetek, is, és egyébként is, a részleteket tényleg csak szakember tudná jól megmondani.

Az az egyik ötletem, hogy próbálj meg -- akár névtelenül is -- egy ilyesmiben jártas emberrel beszélni (pl. e-mailben). Pl. írhatnál egy névtelen e-mailt egy biztonságos e-mail címről valamelyik gyámügyi előadónak (nem kell, hogy illetékes legyen, akármelyik települési, vagy budapesti kerületi gyámügyi előadó jó). A válaszból kiderülne, mi is jön szóba, miben tudnak segíteni. Ha esetleg marhaságot válaszol, akkor se keseredj el, kérdezz meg egy másikat, hátha tévedett, nem minden ember eléggé felkészült.

Ha ehhez nincs kedved, akkor oaddig is itt egy ingyenes és névtelen segélytelefon vonal:

[link]

talán tudnak értékes dolgokat mondani, ami utat ad a továbblépéshez.

Ezt azért írom, mert lehet, hogy a helyzet jobb annál, mint gondolnánk, és valójában igenis meg lehet oldani teljesen a problémát.