Mire véljem ezt? Ti mit tennétek a helyemben? Szóvá tennétek!

Kedves ellenérzők!Először is, a hugom nem mosogatni ment ki,és elitt környéken egy ismerősnél lakik egy szép takaros kis házban.Nem dolgozik napi 16órát,normális időt napi 8 max 10órát pincérkedik.Azért ment ki dolgozni,hogy világot lásson,és hogy végre önálló legyen.Közel 30 évesen még mindíg a szüleinknél lakott ,és elege lett ebből.Igaz mindene megvolt,mert nem kellett hazaadnia sem.Igen nekem az esett rosszul,hogy a kislányomnak nem vett semmit.A bonbont meg nem lehet még odaadni neki,mert egy másfél éves kislányról van szó.Ő még nem nagyon ehet csokit,én meg mellesleg fogyózom,amit ő tud is ,mert a szülés után jócskán felszedtem magamra.Igazából a hugom nagyon csak magára gondol.Tudom hogy szabira jött haza,de én pl ha anno szabim alatt elutaztam valahová,mindíg vittem neki valami kis vásárfiát,nem bon-bont.Én csokit max valami mellé vennék,csak úgy kiegészítésként.Egyébként a hugom csak kapni szeret,adni nem,sajnos nagyon elkényeztették őt a szüleim.És ezt nem csak én látom,hanem az egész rokonság,csak senki nem szól rá,mert neki mindent szabad.A testvéremről van szó,és én tenni szeretnék ez ellen valamit,hogy ne legyen ő ilyen.Csak nem tudom mivel tudnék rá hatni.Nem akarom megbántani,csak látom hogy evvel a mentalitásával olyan egyedül fog maradni mint az újjam.