Mire véljem ezt a viselkedést? Jogosan szomorodtam el vagy túlreagálom?
Nemrégen kezdtünk el távkapcsolatban élni a párommal,a tanulmányai miatt. Nagyon nehezen viselem,hogy nem láthatom nap-mint nap,de megpróbálok valahogy felülkerekedni ezen a nehézségen. Hihetetlenül érzékeny vagyok,többször is előfordult régebben,hogy potyogtak a könnyeim,amikor már egy-két napra nem találkoztunk. Megpróbálom támogatni mindenben,amiben csak tudom,így itthonról is.
Hazajött a párom egy hét után,de ma is csak 2 órára tudtunk találkozni,mert még én is a szüleimmel élek,és ha itthon van,akkor ő is. Nagyon vártam haza,kicsíptem magam,szépen sminkeltem,hogy elbűvöljem mire hazaér,alig vártam már,hogy láthassam. Mondanom sem kell,semmit nem vett észre az egészből,egy puszit adott és kész ennyi volt az egész hátralévő este. Nagyon elszomorodtam,nem csak ennyire számítottam egy hét távollét után. Azt gondoltam,hogy majd összebújunk kicsit,beszélgetünk és hasonlók. Mondtam neki,hogy mennyire hiányzott,ő abszolút nem mutatta ki,hogy esetleg neki én hiányoztam-e. Semmilyen formában sem. Aztán egy idő után észrevette rajtam,hogy valami nem stimmel,nagyon elvette a kedvem mindentől.
Egyébként teljesen komoly a kapcsolatunk,lassan 3 éve leszünk együtt,és szóba került már az eljegyzés gondolata is. Biztos vagyok benne,hogy nem egy 3. személy van a dologban,ez 100%.
Sajnos nem tudom mire vélni ezt a viselkedést. Szerintetek én reagálom túl? Vagy jogosan szomorodtam el?
tényleg nagyon érzékeny vagy. 1hét az nem sok.
lehet örült,hogy egy picit lazulhatott egyedül. a férfiaknak kell néha a magány.
Szerintem mond meg neki, hogy ha ez a hozzáállás Téged zavar. Az, hogy túlreagálod -e vagy sem, szerintem mindenki megítélése szerint más és más. De! Ha Téged zavar, akkor tedd szóvá, mivel:
1. Ő talán nem is érti, hogy mi ezzel a problémád, a jelenlegit tartja a normálisnak
2. Magától biztos nem fog ezen változtatni, viszont, ha elmondod, hogy Téged ez bánt, akkor talán legközelebb jobban figyel
3. Azért ennyiből még nem vonnék le messzemenő következtetéseket a kapcsolatotokról, hiszen az is lehet, hogy volt valami a gondolataiban, ami miatt nem tudott igazán figyelni Rád. Ez előfordul.
4. Ne függj azért Tőle! Elhiszem, hogy hiányzik, tudom milyen érzés, 2ésfél évet éltem távkapcsolatban a párommal, én is napokig magam alatt voltam, mikor így elment. Rajta ez teljesen máshogy jött ki és többször is meg kellett beszélnünk, hogy máshogy reagálunk a helyzetre. De egyedül is talpon voltam, nem függtem Tőle.
Szóval kitartás és amit csak lehet, beszéljetek meg. Nem kell vitaként...csak szépen leülni felnőtt módjára, hogy Ő és te mit éreztek ezzel a dologgal kapcsolatban.
Rinya,rinya,rinya... Képzelem hogy egy fárasztó hét után, miután túl van az utazáson, és alig várja hogy elnyúlhasson kicsit az ágyban, és valami jó műsort nézzetek, te fogod és kivered a hisztit/bevágod a durcát, csak mert nem omlott szerelemtől fátyolos tekintettel a karjaidba, és nem varázsolta romantikus regény helyszínévé a nappalit.
Kérdező. Legyél már kicsit megértőbb. Értem én hogy romantika, meg szerelem, meg mit tudom én, de könyörgöm, emberek vagyunk, van olyan hogy fáradt az ember, rossz kedve van, vagy csak egyszerűen valami egészen máshoz van kedve.
És ezt nőként mondom. Ha neki állsz durcázni meg hisztizni, ne hidd hogy egyből elönti a párodat a romantika. Épp ellenkezőleg... Legyél kicsit megértőbb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!