Miért hiszi a sok 20 éves, hogy olyan sok élettapasztalata van?

én sok mindent megtapasztaltam az életem során(pl depressziós baltával kergetős apa)és bár őrültek terén tapasztaltabb vagyok mint mások, úgy érzem én még mindig egy kis gyerek vagyok:D aki szeret mókázni és gyermetegen nézegetem a kádban,a szálldogáló buborékokat:D és itt a nagyanyám szavaival élnék:

"jó pap holtig tanul" tehát soha, de soha nem jelenthetjük ki magunkról, hogy na én már elég tapasztalt vagyok

a másik rétegnek aki csak leírja itt a fene nagy fájdalmát, mert neki rosszabb mint bárki másnak(kivétel akinek meghalt valakije,mert azt nehéz kiheverni)annak meg azt üzenem szintén nagyanyám szavaival élve"mindenki magának hülye":D

Érdekes a kérdés. Szerintem abszolút nem a kor határozza meg, hogy valaki mennyire érett, vagy mennyire tapasztalt.

Például unokaöcsém elvesztette 12 évesen az apukáját, anyjával ketten maradtak, és hogy meg tudjanak élni, anyukája éljel nappal dolgozott, így a 12 éves unokaöcsém főzött-mosott-takarított-bevásárol. Mindezt iskola, tanulás mellett. Most 18 éves, most fog érettségizni, mégis dolgozik hétvégente, hogy vehessen magának cipőt, ruhát, telefont. Ő nyilván tapasztaltabb, hogy mi az az élet, mint sok 20 éves, aki a szülőkkel él, iskolába jár, ezért nem dolgozik, nem segít otthon, stb.

Szomszédban lakik egy 25 éves srác, akinek nincs barátnője, kijárta a fősulit, de még melója nincs, a szüleinél él, és az élete a bulizásból áll. Ő neki sokkal kevesebb tapasztalata van, mint a 19 éves unokaöcsémnek. Szóval ez nem arányos.

Én epilepsziás vagyok, így a magyar egészségügy gyönyöreiben van nagyobb tapasztalatom, mint sok 35-40 évesnek, és 20 évesen levelezőre járok fősulira, mellette főállásban dolgozom, ez is több munkatapasztalat, mint ami a legtöbb 23-24 évesnek van, akik akkor végzik a fősulit, egyetemet, és még sose kellett semmit tenniük a zsebpénzért...

Bocsi, de mit értesz azalatt, hogy élettapasztalat?

És mennyit várnál el ahhoz, hogy komolyan vedd azt, aki válaszol a fontos kérdésekre?

Mert ha mondjuk nekem semmi élettapasztalatom se lenne, 13 éves lennék, de kompetens vagyok valami miatt abban a témában, amit az adott kérdés, és tudok rá értelmes/hasznos választ adni, akkor nem mindegy hogy egyébként mennyi idős vagyok?

21L

Ahogy a szépség így az élettapasztalat is relatív.

Most Én is belekezdhetnék,hánytatott sorsú életem regényébe,és?Mit érnék vele?

Van egy-s más mivel korombeli nem találkozott és jószerivel nem is fog mert van családja. . .Ezek azok akik csak hallomásból ,,osztják" az észt. . .De itt őket se kell bántani mert ők az Ő szemszögüket tudják tanácsnak írni!

De van az Én esetem,aki 14 éves kora óta külön él családhiány okokból-dolgozik,elvégzett egy okj-t és éldegél. . .Igaz nincs annyi tapasztalatom mint egy 50 évesnek,de van annyi bőven,hogy tudjam milyen ha nem tudsz fizetni csekket,gürizz,hogy visszakapcsolják a kikapcsolt szolgáltatást,minden fillért tudjak beosztani-becsülni,stb stb stb. . .Nah Én az ilyen dolgok miatt érzem magam felnőtt Nőnek! Melesleg sokan ezért is megszolnak,hogy miaz,hogy Nő vagy hogy felnött?Hát ezért.

19/N

Erre nagyon egyszerű a válasz.

Mert valamivel ki szeretnének tűnni a többiek közül, megmutatni, hogy ők jobbak, többek, és ezáltal fontosabbak.

Ezen az oldalon ezt szellemi fölényük megmutatásával tudják elérni, méghozzá kétféle módon.

Az egyik, hogy tényleg jobb, hasznosabb választ adnak, mint a többiek, a másik lehetőség, hogy válaszolnak valamit és melléírják ők milyen okosak, bölcsek, micsoda élettapasztalattal bírnak, hány diplomájuk van stb. és ezzel próbálják nyomatékosítani válaszuk hasznosságának mivoltát.

Pedig Vavyan Fable is megmondta:

"A szellemi fölényt szükségtelen éreztetni, éppen az benne az irritáló, hogy érződik."