Mért ítéli el a a társadalom azt, ha egy fiatal nő az anyagiak és egy jobb minőségű élet miatt kezd egy idősebb férfival?
Leírom a saját esetemet, mert nem egy playboy lány, celeb vagy dubai luxusprosti esetről van szó.
26 éves pályakezdő lány vagyok. Művészeti területen szereztem diplomát próbálok művész karriert kiépíteni magamnak. Kapom is rendesen a pofonokat az élettől. Az egyetemen sikerem volt elismerték a munkámat, de sajnos kikerültem ebből a burokból. Szüleim már nem tudnak anyagilag támogatni, semmi hátterem nincs, plusz még a diákhitel is nyomaszt. Kezdek belekerülni abba az ördögi körbe, hogy a megélhetés miatt elvállaltam mindenféle rossz órabéres munkát (adatrögzítés, irodai monoton munkák), amiből szintén épphogy kijövök. Nyomaszt a dolog nagyon, mert emellett nem sok időm van alkotni. Érzem, hogy egyre inkább beszürkít ez a munka, elvész minden amit eddig tanultam és tehetségem van. Persze próbálom keresni a lehetőségeket, de van egy minőség ami alá nem akarok menni és mivel befolyásos ismeretségeim nincsenek, nem nagyon látok kiutat...
Van egy 60 év körüli öregúr akit főbérlőként ismertem meg. Érdeklődött a munkáim iránt, sokat beszélgettünk a művészetekről (egyébként egy nagyon nagy műveltségű, intelligens emberről van szó) Felajánlotta nekem, hogy ő tudna segíteni nekem abba, hogy bekerüljek a művészeti szcénába, plusz még anyagilag is tudna támogatni, hogy kellő időt tudjak szentelni az alkotásra. Egyenes volt az öreg, nem akar magához láncolni, de kedveljük egymás társaságát és ha ő tud segíteni miért ne használnám ezt ki amíg egyenesbe nem billen az életem?
Én bevallom nagyon az forog a fejemben, hogy belemegyek. Emberileg nagyon kedvelem az öreget, aki korához képest jól tartja magát bár valóban riaszt, hogy apám lehetne. Tudom, ha ebbe belemegyek, akkor nagyon diszkrétnek kell lennem, mert ha kitudódik, akkor kapnám a fröcsögést, hogy kis számító kurv@ csak széttette a lábát, meg hasonlók... Ezért írom le ide itt, mert kíváncsi vagyok, hogy az én történetemet hogyan ítélitek meg! Erkölcstelen ember lennék?
Sose voltam érdekember, nem tudtam érdekből barátkozni, most valamilyen szinten mégis rákényszerülök, miközben mindenki ezt csinálja az érvényesüléshez, ki így ki úgy...
Bennem csak egy kérdés merült fel, mert a többiek már leírtál a lényeget erkölcsi szempontból.
Mi történik akkor, ha elkezded ezt a "viszonyt", az anyagi és egyéb lehetőségek miatt, de teszem azt időközben szerelmes leszel. És mondjuk nem ebbe a férfiba.
Akkor mi lesz?
azért mert van egy szint, amit jó lenne nem átlépni. igaz ez manapság már nem igen számít, de még ha csak kétszínűen is de jobb ha elítélik, mintha nem. most még csak az öreg úrral vagy, kedveled is. legközelebb már egy olyan öreg úrral vagy akit nem is kedvelsz, aztán meg egy nap több öregúrral. kell tartani bizonyos korlátokat, mert ha ezek nincsenek akkor beláthatatlanok a következményei. ha senki sem akarna értékteremtő hasznos munkát végezni, mert mindenki csak a hedonizmussal lenne elfoglalva akkor hova jutnánk? nem akarom leszólni a végzettséged, de ha nem tudsz belőle megélni akkor mi értelme van? mert az, hogy érdekel azt aláírom, ezért hobbinak tökéletes is lenne, plusz időtöltésnek miután már fenn tudod tartani magad. de manapság már mindenki csak azzal törődik, hogy minél kevesebb munkával jól éljen. ha az a maradék kis erkölcsi korlát is átszakadna nem tudom mi lenne a vége. ennyi erővel termesszünk drogot mert abból jól meg lehet élni és még dolgoznunk sem kell. az, hogy nem azzal fekszel le akit szeretsz vagy akihez tartozol az számomra elítélendő. te is leírtad, hogy számításból tennéd ezt, nálam ez tökéletesen kielégíti a kur*vaság fogalmát. nem szeretném, hogy ilyen példát lásson a még meg sem született lányom. nyilván itt sokan helyeselni fognak, hogy miért ne, de szerintem visszataszító.
23f
nem tartalak erkölcstelennek,mert ez kényszerpálya neked.
az őszinteséget viszont sokra becsülöm,még ha névtelen is.
tudomásom szerint nagyon sokan vannak ilyen helyzetbe. ez szerintem nem a te bűnöd,mondjuk úgy finoman,ezt hozta neked a mai magyarország.
Most azt mondod: miért ne?
De a lelkeden örök nyom marad. Sötét, takargatni való.
Csak akkor tudsz szembenézni vele, ha ideológizálod, azaz hazudsz magadnak róla. És itt nincs szó arról, hogy mások mit mondanak.
Megéri?
A küzdést nem ismered!
A céljaid eléréséhez mások segítsége kell, még a tested felhasználása sem akadály!
Művésznek nevezed magad, miközben 1% a művészeknek tud megélni a munkájából, de ők sem gazdagok.
Te nem vagy művész! Egy egyszerű pro.sti vagy.
Irodában kell dolgozni? Hú sajnállak, én is szívesebben, lennék politikus de hát ez van.
A művészeket hozod ezzel kellemetlen helyzetbe. Az igazi művészekről beszélek.
Egy egyszerű átlagos lány vagy aki nem akar megküzdeni az életében semmiért, eddig is eltartották, kikerült nagyvilágba, rájött, hogy átlagos és a testéből akar élni.
Ezt hívják ku,rv,ának.. Nagy különbség nincs az között, hogy 1 óráért fizetek, és megalázzak mint fizetek és megalázzak.
Pici lány menjél el dolgozni és teremtsd meg magadnak a körülményeket, mert az igazi művészek maguknak kaparták elő a gesztenyét, és kiérdemelten lettek azok akik.!!!
Ha a lányom lennél kitagadnálak..!!!
Ha nem taszítana emberileg a pasi, belemennék. Utóbb még mindig visszaléphetsz.
Végülis... Biztos magányos, öreg napjaira kell esetleg a társaság, lehet, hogy terhes lenne ezt egyedül viselni, de művészkedhetnél, meg társasága lennél, de lenne mellette szabadságod. (csak ez lenne gáz, ha közben beleszeretnél valakibe)
Meg egyébként is olyan művészesen alakulhatna így az életrajzod. :D
,,az igazi művészek maguknak kaparták elő a gesztenyét"
Nagyon el vagy tévedve. A gesztenyekaparás sokszor abban merült ki, hogy kerestek egy mécénást, aki pártolta őket.
Vannak ilyenek is, olyanok is.
A szerencsétlen sorsú művészek azok, akik maguk teremtettek valami alkotáshoz szükséges légkört, de sokszor azt sem tudták fenntartani.
De pl. pályakezdő Ady - Léda viszonya. Mintha Léda nem egy pénzes, férjes nő lett volna! Mégis viszonyuk volt, pénzelte, kezeltette Adyt, megihlette. A költő viszont úgy hajította el, mintha semmit sem jelentett volna neki. Mikor híres és keresett volt, már megtehette. Ő kaparta ki a gesztenyét?
András nak hívják az öreget, ugye nem?
Amúgy szerintem a te esetedben átmeneti megoldásnak jó lehet. Viszont a művészek nagyon érzékenyek, és kicsit aggódom érted, mert ez amit leírtál NEM te vagy, csak egy segélykiáltás. Nem hiszem, hogy annyit megérne a dolog, hogy akaratodon kívül olyat csinálj, ami később lerombolja az önbecsülésedet. Szerintem jár nyitott szemmel, keresd a lehetőségeket, csöppenj társaságokba. Csinálj egy weboldalt, ingyenesen is lehet vagy egy blogot ami szintén ingyenes a munkáidnak. Ez amit írsz az utolsó esély legyen csak. És ez csak egy átmeneti megoldás max ugródeszka lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!