Szerintetek mi a "normális" élet egy 20-as éveiben járó fiatal számára? Mit akar mutatni a külvilág felé? Mire törekszik, mi a célja ezzel? (egy szociológia prezentációhoz gyűjtök anyagot)

Én nem vagyok egy nagy bulizós, szórakozós, mégis iwiwre szinte csak ilyen képet teszek fel, de szerintem mindenki úgy van vele, hogy arról tesz fel képet, amikor volt valami különleges esemény és jól érezte magát, hiába tölti ki a napomat az egyetem, tanulás, nyáron a főzés, takarítás itthon, erről nem készülnek képek, és valljuk be, unalmas is lenne.

szerintem az, hogy ilyen képek vannak fent a közösségi oldalakon, nem jelenti azt, hogy a fiatalok az idejük nagy részében buliznak, ökörködnek. csak a jó pillanatokat mutatják meg a külvilágnak.

Az emberek azért raknak fel "érdekes" képeket, mert nyilván az érdekes pillanatokat örökítik meg fényképezőgéppel... Mikor nyaralnak, mikor buliznak, stb... Most olyan képet minek rakjon fel valaki közösségi oldalra, hogy ül a gép előtt és MSN-ezik? Ettől függetlenül mindenki tudja, hogy akinek nyaralós bulizós képekkel van tele a facebook-ja, az emellett MSNezni is szokott, meg TV-t nézni, meg valószínű néha sportol is, meg stb stb stb...

A normális élet ebben a korban manapság szerintem olyan, hogy az ember egyetemre jár, van több-kevesebb ismerőse, barátja, és velük közös programokat csinálnak, ez meg változó, vannak diszkóba járós, kocsmázós, túrázós, mozizós, sétálgatós, stb csoportok :-) Na de mindenképp a baráti társaság a lényeg. Ja, és ki ne felejtsem a párkapcsolatot, ebben a korban az is fontos.

Hogy látom a saját életem? :D 20 éves vagyok, és dögunalmasnak látom az életemet, mert nem nagyon vannak szociális kapcsolataim, (se barátok, se párkapcsolat, semmi), enélkül meg egyszerűen MINDEN értéktelen és unalmas. Ezen megpróbálok majd nemsokára változtatni, lesz rá lehetőségem, remélem, sikerül!

Azt, hogy mi normális nem tudom, viszont azt le tudom írni, amit csinálok. Általában sok időt töltök egyedül, mert szeretek olvasgatni, és játszani a gépen, filmeket/sorozatokat nézni. Ez mellett haverokkal hétvégenként szerepjáték van, 2-3 hetente eljárok szórakozni, esetleg felmenni koncertekre a fővárosba vagy más városok éjszaki életébe belekóstolni. Heti 2-szer lejárok uszodába. Egyetemen a szorgalmi időszakban nem nagyon tanulok és nem is, járok be amire nem kötelező, a vizsgaidőszakot viszont megnyomom. Közösségi oldalakon nem vagyok regisztrálva minden fontos ismerősömmel heti szinten kapcsolatban állok. Általában MSN-t és telefont, használom a kapcsolat fenntartásra, de ezeken is csak a személyes találkozót beszélem meg. A külvilág felé nem mutatok semmit, csak jól akarom érezni magam (ami sikerül is) a környezet véleménye teljesen irreleváns. Komoly párkapcsolatra, pedig nincs időm még bőven, ráér. Nyaranta pedig alakalmi munkákat vállalok semmi tartósat. Fontossági sorrendem igazából nincs mindenre szakítok időt ami fontos számomra.

22/F

Én manapság nem számítok átlagos huszonévesnek, mert gyerekem van, és mostanság ez ugye nem megszokott dolog. Így nálam a fontossági sorrend sem ugyan az, mint másoknak.

Első a kisfiam, a rá fordított, vele töltött idő. A második a megélhetés, de ezzel szinte holtversenyben van a tanulás (egyetemista vagyok), mert ez a későbbi megélhetésünk szempontjából fontos. Viszont ezek után nekem is ott van a szórakozás, ami még mindig elég fontos szerepet tölt be az életemben, hiszen egyedülálló anya vagyok, be is kattannék, ha örökké csak itthon gubbasztanék minden este.

Azt meg, hogy ki milyen képeket tölt fel az iwiwre, ne befolyásoljon. Nekem is sok bulis képem van, vagy olyan, amikor barátokkal vagyok itt-ott, mert arról nyilván nem készül fotó, hogy tanulok vagy takarítok, vagy este msn-ezek. Képek akkor készülnek, ha összejövünk többen, olyasmit csinálunk együtt, ami jó, amit szeretünk, no meg persze ezeket is teszem ki. Vagyis nem egészen, én hiú vagyok, és minden olyan képet kiteszek, amin szerintem jól nézek ki :)

Amúgy meg hát mint írtam, én nem járok állandóan buliba, inkább olyan havi egyszer, nagyon maximum ha kétszer. Mégsem érzem úgy, hogy az én életem kevesebbet ér, amiért én szabadidőben kiolvasok számtalan könyvet, vagy megnézek sok olyan filmet, amiről sokan még csak nem is hallottak, pedig igazán mély mondanivalójuk van. Csak erről értelemszerűen nem készülnek fotók :)