Mikor optimális szóba hozni a kvázi saját szoba kérdést? Mikor nem ízléstelen erről beszélni?
Adott a helyzet, apám meghalt az előző hétvégén. Ebbe nem mennék bele jobban, legyen elég, hogy nem viselt meg annyira, nem voltunk jóban.
Otthon a szobák elosztásánál az volt a felállás, hogy két hálószoba van, egyikbe volt apám, a másikban én meg anyu. Én 12 éves korom óta nem szeretem ezt a felállást, de soha nem kezdtek ezzel semmit. Igazából nem szívesen mentem haza soha a koliból se gimisként, se egyetemistaként, hogy aztán otthon se legyen magánszvérám. Ami nekem soha nem volt, csak most így egyetemi koliban, ha épp hétvégén, meg vizsgaidőszak alatt nincs bent más a szobában.
Jó lenne már így a húszas éveim elején úgy hazamenni, hogy otthon nem kell anyu este nyolcas alvásához alkalmazkodni, meg az egésznapos tv nézéseihez, meg a magánszféra is jól esne. Nekem a rendes költözés még nem aktuális úgy a kövi 2-3, talán 4 évben úgy, hogy az nem közli.
Ez most így elég csúnyán fog hangzani, amit mondok, de most lett egy szabad szoba otthon, valamelyikünk átköltözhetne. Nekem az is oké, ha én megyek, megértem, ha anyám nem akar, pláne azután, hogy ott találta apámat holtan.
Csak nem tudom, mikor kéne ezt szóba hozni, hogy ez ne legyen egy felháborító kérdés. Nyárig ráér, mert addig nem sokat vagyok otthon, de jó lenne minél előbb. Igazából anyu már meg akar válni egy csomó olyan cucctól, ami a fater szobájában van, és a selejtezést az ünnepi szezonban meg akarja kezdeni... Csak nem tudom korai-e ezt a valamelyikünk átmenjen-e oda kérdést feszegetni.
Mit gondoltok?
Szerintem meg meg kell beszélni, mert ezzel együtt a cuccokat is újra kell rendezni, az meg marhára nem praktikus, hogy visszapakolunk a szekrénybe minden cuccot, ami marad, meg mellé bepakoljuk azokat az egyéb cuccokat, amik most a kupit képezik a házban, mert sehová sem férnek, én meg aztán kezdem el a két szobai szekrény tartalmát magánakció jellegűen kicserélni. Meg a fater régi ágyával is kezdeni kéne valamit. Én nem akarok benne aludni, hát csak abban halt meg. Minimum a saját ágyamat át kéne vinni, ami mondjuk odafér akkor is, ha apu ágy ottmarad. (Mindhármunknak saját külön ágya volt)
Azt meg azért nem ártana megbeszélni, hogy hová mozgatom a berendezést.
#6 Nem szándékozom megdumálás nélkül átcuccolni, mert elég nonszensz lenne.
(Bár halkan megjegyzem anyu nem hiszem, hogy jogilag ki tudna dobni otthonról. Apám után én örököltem a ház felét, a szüleim soha nem voltak házasok, nincs haszonélvezet a házon)
#6 Mondjuk én mennék is amerre látok, ha a szüleim úgy nem biztosítanak nekem magánszvérát saját kényelemből, hogy amúgy lenne rá lehetőség.
Mert eddig is lett volna lehetőség. Két hálószoba, egy gyerek. Akárhogy nézem itt az lett volna a normális, ha egyik szoba a gyereküké, a másik meg a szülők közös hálószobája, ha már így egy párként nevelték a gyereket, és tudtak róla, hogy a gyereknek igénye van a magánszvérára (vázolt helyzetben tök jogosan), ami saját szobát jelent.
Itt meg, hogy az egyik szoba kiürült, nem látok racionális ellenérvet arra, hogy miért ne kaphatná meg az azóta felnőtt gyerek az egyik szobát sajátnak, arra az időre, amíg kvázi otthon él.
Még emocionális ellenérvet sem nagyon látok, hogy hiányzik az anyjának az élettárs, hiszen a halál után egy-két héten belül a halott cuccaitől való megválás a téma, hogy kezdjék el az ünnepek alatt. Nem ítélkezem, ha valaki nem gyászol hű de mélyen, mert ki tudja mekkora gyökér volt a halott még életében, csak akkor ne szentfazekaskodjunk, hogy jajjj nemrég halt meg. Más ezt a mi legyen a szobával kérdést felhozni valakinek, aki a társa halála után is ugyanazon a fogason hagyja a rongyos disznőetetős kabátot is, ami a párjáé volt, és már nincs is disznó a háznál, meg tök más, ha olyannak hozod fel, aki már a halál utáni egy héten belül azt beszéli, hogy minél előbb meg kell válni a halott cuccaitól, és amúgy sose volt fényes a kapcsolata a halottal. Az utóbbi tovább akar lépni, vagy már továbblépett, megkönnyebbült.
Szerintem ha ezen a ponton nemet mondana nekem anyám egy ilyen kérdésre, akkor nagyon haragudnék. Lehet nem is akarnék beszélni egy ideig. Pláne úgy, hogy azt mondom, hogy nyárig ráér, meg átcuccolok én, ha ő nem akar ott aludni, ahol a fater meghalt.
#9 vagyok.
Hozzáteszem, racionális érveket is hozhatsz. Olyat, ami anyudnak is elfogadható, mert látszólag eddig ez a tanulásban zavar, ha otthon vagy, meg magánszvérát szeretnél, meg más a bioritmusotok kérdés eddig se hatotta meg.
Mondjuk ha vállalsz home officeos munkát(pl ügyfélszolgálat, telefonálással), akkor mondhatod azt, hogy így nem csak olyan műszakot tudsz vállalni, amikor anyud is dolgozik, hanem mondjuk éjszakait, ami jobban fizet, és nincs az a gond, hogy addig anyud nem tud bemenni a szobába, amíg dolgozol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!