Rokonoktól kaptunk babadolgokat, eladtam, most megy a szájhúzás? Ebben kinek van igaza?
Szeptemberre várjuk a babánkat, férjem unokatestvére mondta, hogy nekik rengeteg babaholmi, babaruha van otthon, ne vegyünk semmit, ők mindent ideadnak.
Ezt nem akartam, meg is mondtuk nekik, hogy köszönjük, de nem szükséges, tudjuk, miket szeretnénk, honnan. Első és egyetlen gyerekünk, én alapból szeretek vásárolni, kiválasztani mindenből, ami tetszik. Legyen az akár babakocsi, akár a zoknija. Konkrétan 10 hetes terhesen már babaruhákat rendeltem, alig vártam, hogy a nagyobb dolgokat is megvegyük.
De, ők szívesen adják, három gyerekkel nekik már nem kell semmi, csak a garázsban állnak.
Ekkor is mondtuk, hogy köszönjük, nem kérjük, akkor abba is maradt ez, majd szólt nyár elején anyósom, hogy ott van náluk egy csomó babaruha, babadolog, babakocsi, kiságy szétszerelve, ő ezekkel most mit csináljon? Pakolja el, vagy elmegyünk értük? Kérdeztem, hogy kitől vannak, mondta, hogy a férjem unokatestvére és a felesége vitt le őket, mert mentek a szülőkhöz (egy utcában laknak). És hogy ez velünk meg lett már beszélve korábban...
Hívtuk őket, hogy ez mi, mondták, hogy segíteni szeretnének, jó szívvel adják, nekik ezek már amúgy sem kellenek stb. Anyósommal sem akartunk kitolni, hogy kerülgesse, pakolgassa ezeket, ezért a nagyobb dolgokat eladtuk egy ismerősnek, a legkisebb babaruhákat unokahúgomnak odaadtam, hogy öltöztesse a játékbabáit, a többi kuka lett.
Eltelt egy hónap, hívták a férjemet, hogy végül a babaholmikkal mi lett, minden jó lett? Mert hogy a feleségnek valami barátnője terhes és hogy ami nekünk mégsem kell, azt odaadják neki. Férjem mondta, hogy hát egy pár babaruha megmaradt, a többin túladtunk. Azóta megy a flegmázás, meg hogy ők szeretettel adták és mi csak hasznot akartunk húzni belőlük. Akart a fene, de nem fogok több doboznyi felesleges, kéretlen holmit kerülgetni a saját otthonomban.
Férjem mondta, hogy adjuk nekik oda azt az összeget, amit kaptunk a babakocsi-kiságy-autósülés hármasért, meg valamennyit a többiért, aztán legyenek boldogok. De miért mi fizessünk, mikor többször el lett mondva, nem kérünk semmit, nincs szükségünk rá? Nem a pénz a gond, hanem az, amennyi nyűggel ez járt nekünk, és hogy még ők vannak megsértve.
Szóval többszöri határozott visszautasítás ellenére is valahogy rátok sózták a cuccokat, rá pár hétre meg kérnék vissza azt, amire nincs szükségetek, holott az egészre nem volt szükségetek, aztán fel vannak háborodva, hogy eladtátok, holott tudták nagyon jól, hogy nektek nem kell?? Én kerek-perec megkérdeztem volna tőlük, hogy most ezt komolyan gondolják, vagy csak szórakoznak veletek? Azért ez már nevetséges.
Én odaadnám a pénzt (anyósnál hagynám nekik, hogy "meg lett beszélve"), aztán többet nem fogadnék el tőlük a büdös életben semmit.
Ha én valakinek odaadok valamit ajándékba, az egyrészt már az övé, másrészt azt csinál vele amit akar, mivel ajándékba lett adva és nem kölcsönbe, harmadrészt visszakérni ilyesmit, hogy aztán másnak lehessen adni, már elég proli pofátlanság.
Jaj, nálunk ezt sógornőm játszotta el, igaz nem babaholmival, hanem 4-5 darab hatalmas (már használt) párnával meg 2 paplan huzattal. Mind párnából, mind huzatokból annyi van nekünk, hogy be se fér a szekrénybe, de neki hiába mondtuk határozottan, hogy nem kell, ő mégis elhozta és közölte, hogy a miénk, használjuk egészséggel.
Mi is eladtuk, kb 5 ezer FT-ot kaptunk érte összesen. Ő is felhívott úgy 1 hónap múlva, hogy ha nekünk tényleg nem kell (ekkor jutott el az agyáig? nem tudom...), akkor visszaveszi. Mondtuk, hogy már nincs meg, eladtuk, mire kikelt magából, hogy hogy képzeljük ezt, milyen bunkók vagyunk stb.
Tudod mit csináltam kérdező? Nyugodtan megmondtam neki, hogy az érte kapott kb 5 ezer FT-ot elviheti ha akarja, minket nem vág földhöz. Akkor kérdezte, hogy miért adtuk el, mondtam hogy MERT NEM KELLETT. De hát akkor sem kellett volna eladni...ekkor közöltem vele, hogy 1. mi nem vagyunk raktár, 2. ő nem volt képes felfogni kb a 20. alkalommal sem, hogy nekünk nem kell, de ő csak ragaszkodott hozzá, 3. most mégis miért hisztizik amikor nekünk adta?
A pénzt nem vitte el, de többet mi sem fogadunk el tőle semmit. Múltkor ugyanezt akarta eljátszani valami mással, akkor rögtön mondtam neki, hogy ha odaadja, azonnal landol a vaterán vagy a kukában.
6.
Ja, az első babás kérdező minden álma, 3 gyerek által elhasznált, kopott ruhákat aggatni, a kis manójára. :D
Ezek az értetlen, fogyatékosok nevelnek 3 gyereket?
CSOK-osok?
22.
Menjél már ezzel az aljas jószándékkal!
Vagy te vagy az anyósom? :D
Dehogy szeretetből adták, útban volt, de kidobni sajnálták.
Az a tanulság, az ilyen "ajándék"ra kicsit még vigyázni kell amíg el nem felejtik, és utána túladni rajta.
28.
Azt hittem, az ostoba 3 gyerekesre célzol, nem pedig a kérdezőre. :(
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!