Rokonoktól kaptunk babadolgokat, eladtam, most megy a szájhúzás? Ebben kinek van igaza?
Szeptemberre várjuk a babánkat, férjem unokatestvére mondta, hogy nekik rengeteg babaholmi, babaruha van otthon, ne vegyünk semmit, ők mindent ideadnak.
Ezt nem akartam, meg is mondtuk nekik, hogy köszönjük, de nem szükséges, tudjuk, miket szeretnénk, honnan. Első és egyetlen gyerekünk, én alapból szeretek vásárolni, kiválasztani mindenből, ami tetszik. Legyen az akár babakocsi, akár a zoknija. Konkrétan 10 hetes terhesen már babaruhákat rendeltem, alig vártam, hogy a nagyobb dolgokat is megvegyük.
De, ők szívesen adják, három gyerekkel nekik már nem kell semmi, csak a garázsban állnak.
Ekkor is mondtuk, hogy köszönjük, nem kérjük, akkor abba is maradt ez, majd szólt nyár elején anyósom, hogy ott van náluk egy csomó babaruha, babadolog, babakocsi, kiságy szétszerelve, ő ezekkel most mit csináljon? Pakolja el, vagy elmegyünk értük? Kérdeztem, hogy kitől vannak, mondta, hogy a férjem unokatestvére és a felesége vitt le őket, mert mentek a szülőkhöz (egy utcában laknak). És hogy ez velünk meg lett már beszélve korábban...
Hívtuk őket, hogy ez mi, mondták, hogy segíteni szeretnének, jó szívvel adják, nekik ezek már amúgy sem kellenek stb. Anyósommal sem akartunk kitolni, hogy kerülgesse, pakolgassa ezeket, ezért a nagyobb dolgokat eladtuk egy ismerősnek, a legkisebb babaruhákat unokahúgomnak odaadtam, hogy öltöztesse a játékbabáit, a többi kuka lett.
Eltelt egy hónap, hívták a férjemet, hogy végül a babaholmikkal mi lett, minden jó lett? Mert hogy a feleségnek valami barátnője terhes és hogy ami nekünk mégsem kell, azt odaadják neki. Férjem mondta, hogy hát egy pár babaruha megmaradt, a többin túladtunk. Azóta megy a flegmázás, meg hogy ők szeretettel adták és mi csak hasznot akartunk húzni belőlük. Akart a fene, de nem fogok több doboznyi felesleges, kéretlen holmit kerülgetni a saját otthonomban.
Férjem mondta, hogy adjuk nekik oda azt az összeget, amit kaptunk a babakocsi-kiságy-autósülés hármasért, meg valamennyit a többiért, aztán legyenek boldogok. De miért mi fizessünk, mikor többször el lett mondva, nem kérünk semmit, nincs szükségünk rá? Nem a pénz a gond, hanem az, amennyi nyűggel ez járt nekünk, és hogy még ők vannak megsértve.
1. Miért akarnak elajandékozni valamit, amitől már megváltak? Nem az övék, így nem áll módjukban elajándékozni.
2. Rohadtul nem jószívvel adták, hanem önös érdekből, hogy megszabaduljanak valamitől, ami haszontalan számukra, foglalja a helyet, de nincs szívük kidobni.
3. Következő ilyen esetnél szólj, hogy akkor a kapott holmi megy kukába/eladásra.
(Ez a sógornős kommentre is vonatkozik.)
Nem szeretettel adták, hanem meg akartak szabadulni úgy a szemetüktől, hogy mást lekötelezzenek. Többször elmondtad, hogy nem kell, nem értették meg, hanem elvitték anyósnál kiszórni (véletlenül se hozzátok állítottak be vele...szóval ez is egy sunyi húás volt). Tudod, ki foglalkozna ezek után velük...Egyébként is, ha már valakinek nekiadnak valamit, akkor milyen alapon akarja megint elajándékozni másnak? Kár volt azt mondani, hogy eladtátok, elég lett volna annyit mondani, hogy megszabadultatok tőle, mivel mondtátok, hogy nektek nem kell, ők meg nem értették meg. Pont. Most már késő bánat, abből jól sehogy se jöttök ki. A pénzt is kár odaadni: neked időd, energiád ment el azzal, hogy megszabadítsd anyóst a kéretlen szeméthalomtól, és ezt a pluszmunkát is ők okozták neked. Szerintem egálban vagytok...
Lépj túl rajta, ezt a problémát ők generálták,
Hogy mi?
Várjál, ehhez le kell ülnöm...
Nehogy már adjatok nekik pénzt, megáll az ész. Nektek adták, a tiétek, azt csináltatok vele, amit akartatok, ha ti eladtátok, akkor a pénz a tiétek. Ők miért nem vették a fáradtságot, hogy túladjanak rajtuk? Ja, hogy az kényelmesebb volt...? Akkor lehet duzzogni, engem ugyan nem érdekelne, ennyire ne legyetek már megalkuvók.
Én nem adnám oda a pénzt. Ettől még ugyanúgy le fognak szólni, de attól még ti fordítottatok időt és energiát az eladásukra.
Ti szóltatok, hogy nem kell. Többször is. Ennek ellenére képesek voltak sunyin odazúdítani mindent egy harmadik félnek, és azt hazudni, hogy részetekről ez oké.
Rendes dolog volt, hogy megszabadítottátok a cuccoktól az anyóst, gondolom kellettek neki mint hátára a púp.
Visszavinni mindent gondolom reménytelen lett volna, plusz arra is ment volna a szájhúzás.
Én is eladtam volna a helyetekben. A cuccoktól megszabadultatok, olyan helyre kerültek, ahol szükség volt rájuk. Az a kis extra pénz attól függetlenül jól fog jönni, hogy amúgy nincs szükség rá. Vegyetek az árából valami menő cuccot a kicsinek, így valahol ez olyan lesz, mintha a rokonoktól kaptátok volna.
Ez továbbra sem vicces. :(
Jobb nem megy, csak ez, hogy “kellett a pénz”?
Akkor tessék odaadni a pénzt, ha nem kell.
Nem értem, ezen mit kell lovagolni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!