Családban rosszul fogadták, hogy felmondtam a munkahelyemen? Mit csinálnátok a helyemben?
Tavaly diplomáztam, ősz óta dolgoztam az első munkahelyemen.
Az elején még úgy, ahogy tetszett is, de most, a végére teljesen kizsigerelve éreztem magam, rengeteg stressz ért, nem leltem benne örömöt, konkrétan gyomorgörcsöm volt minden vasárnap, hogy hétfőtől újra munka... Fizikai és pszichés tüneteim is lettek, de sokáig ezt titkoltam még a férjem előtt is, mert úgy éreztem, elbuktam azzal, hogy nem bírom, hogy "erre sem vagyok képes". Aztán egyszer elsírtam magam neki, hogy utálok bejárni, egyáltalán nem szeretem és azért is várom, hogy végre babánk legyen, mert akkor tuti, hogy többet be nem teszem oda a lábam. Ő erre azt mondta, hogy ha ez nem tesz boldoggá, akkor ne csináljam, semmilyen munka nem ér annyit, hogy tönkretegyem miatta magam, meg a gyerekvállaláshoz sem jó alap ez, és az anyagi biztonságunk megvan az én bevételem nélkül is, ne csináljam ezt.
Felmondtam, a munkámmal együtt pedig megszűnt az összes tünetem, újra kiegyensúlyozottak a napjaim, igazából mintha kicseréltek volna.
Ezt a családomnak nemrég mondtam, igazából nem bejelentettem, csak szóba jött a régi munkahelyem, erre mondtam, hogy eljöttem, mert nem volt jó. Azóta az van, hogy állásajánlatokat küldözgetnek, a huszonhatodik rokonommal találkoztunk múltkor az utcán és mondja, hogy mesélte neki a nagyim, hogy nem dolgozom és ő is érdeklődött a munkahelyén, van-e felvétel, küldjem el neki az önéletrajzomat majd. Kérdeztem utána a mamámtól, hogy ez mi, honnan tudja egyáltalán ő, mire mondta, hogy hát ő mesélte neki, mert "ne lógjak sokáig a levegőben, ha már külföldre menni nem akarok". Mert az ő első ötlete az volt, hogy semmi baj, úgyis kezdődik a szezon mindenhol, menjek ki Ausztriába pincérnőnek... :D Mikor pedig mondtam, hogy férjem van, gyereket tervezünk, akkor nem értette, hogy mi a gond.
Anyagilag teljesen függetlenek vagyunk, nem az van, hogy most én a családomtól várnám a segítséget, bárhogyan is. Mióta tudják, ez a téma állandóan, hogy hová kéne jelentkezzek, menjek külföldre, mit kéne tanuljak. Közben a mi terveink pedig teljesen mások...
Ma is náluk ebédeltünk, újra fel lett ez hozva, mondtam, hogy nem szeretnék erről beszélni, ez kettőnkre tartozik. Nem értették meg, eljöttünk inkább, utána pedig anyám engem hívogatott, hogy miért viselkedtem így, és mennyire megbántottam a nagyszüleimet is.
válasza:Figyi. Nekem aztán marha mindegy. Nem én szívok ha valami rosszul sül el.
A szüleidnek:
"mondtam, hogy nem szeretnék erről beszélni, ez kettőnkre tartozik. Nem értették meg, eljöttünk inkább".
A kérdés:
"Mit csinálnátok a helyemben?"
Leírták páran normálisan. Te mindent tudsz/ megmagyarázol.
Akkor minek a kérdés ha olyan jó minden és tudsz mindent?? 🤣
válasza: válasza: válasza:Hát kérdező, a másik kérdező se gondolta hogy amint kitartják hamarosan elkezdődik az elszámoltatás(ott ott a csaj meg is lopta a férjét)..de tudjuk a te csoda férjed ezt sosem tenné meg akkor se, ha elege lesz abból hogy te semmi értelmeset nem vagy képes csinálni(megsúgom a kozmetikus, shopping és műkörmös nem számít annak).
Én nagyon lenézem az ingyenélőket, de a te dolgod, viszont akkor se sírj meg ne menekülj anyucihoz ha lecserél egy szebb, fiatalabbra 10-15 év múlva. Csak a saját környezetmben 3 ilyen sztorit ismerek, ott is úgy indult hogy holtodiglan-holtomiglan, óriás szerelem, aztán jöttek a gyerekek, és apuci talált egy fiatal/egyetemista lánykát akivel lelépett anyu meg ott maradt egyedül, minden nélkül. Pedig elhiheted az sem így indult.
Egyik az unokanővérem és a férje, a férfi az első 3-4 évben kb minden nap virágot vagy sütit vitt haza, nyaralni vitte, istennőmnek nevezte. A 7. évfordulón már más férje volt.
válasza:Van egy jól kereső pasid, neked meg büdös a munka
Vannak valóban toxikus munkahelyek, ahol valóban nem éri meg dolgozni, de a te eseted más: te nem akarsz dolgozni, élvezed hogy a férjed eltart
Igazi aranyásó vagy
válasza:72.
Hűha, most aztán jól megmondtad. :D
Akkor ezek szerint neked a munkahelyeden a pótolhatatlan feladat a lábszétrakás?
Mert nem írtad meg te nagy igazság bajnoka, mi az a pótolhatatlan amit csinálsz és amire olyan nagyra vagy. :D
Te szánalom...
válasza:72.
Van aki nem munkahelyre jár csicskaként, hanem othon magának dolgozik.
Te képes vagy ezt megteremteni az eszeddel?
válasza: válasza:Nagyon naív vagy, mintha egy tini lány írta volna ki a kérdést, akinek fogalma sincs az életről és elkélzelt magának valami ideális világot. Mérnök vagyok, van két gyerekem és megdolgoztam azért, hogy ne kelljen napi 8 órában dolgoznom, ahogy a férjem is. Ültem otthon eleget a gyerekekkel, el sem tudom képzelni mi elégít ki egy embert az otthonlétben, a háztartásban, az eltartottságban. Baromi gyorsan meg lehet unni, a pitesütögetést, a fürdő takarítást, meg azt a fene nagy szabadságot, amit ez az életforma ad és én erre csupán egyetlen indokot látok. Az embernek van arra igénye, hogy érdemi szellemi tevékenységet folytasson. Ha jól választott szakmát, akkor pedig szereti azt és nem kínzás dolgozni, hanem kvázi hobbi akkor is, ha az olykor stresszel jár. Az életben elég sokminden jár stresszel, az is egy tanulási folyamat, hogy megtanulj megküzdeni ezekkel és nem pánikrohamot kapni tőlük. Megérteném, ha azt mondanád, hogy nem jól választottál, tanulsz inkább valami mást, megalapozod a vállalkozásodat, közben jöhet a családalapítás, de nem... Számomra érthetetlen, de mindegy is, függetlenül mindentől nem értem, hogyha egy rakás idegen embernek ilyen határozottan azt tudod mondani, hogy remek így az életed, csodás a férjed, bőven megéltek ketten egy bevételből is, téged kielégít az otthon lét és a babaprojektre akarsz koncentrálni (többet árt, mint használ), akkor miért nem tudod ezt ugyanilyen határozottan megmondani a családodnak is szemtől-szembe?
"Anya, apa, mama, Katika, köszönöm, hogy törődtök velem, de semmi szükség rá, nem nem találok munkát, hanem nem AKAROK dolgozni. Így döntöttünk, nekünk így jó, kész, pont, kérlek ne fecséreljük erre tovább a szót, köszi."
Ha ez megtörtént és mégsem fogadják el, egyikőjük sem, akkor azért lehet mégsem árt gyakorolni egy kis önismeretet, mert lehet ők látnak valamit abban a csodás házasságban, ami miatt ez az ideális víziód mégsem biztos, hogy hosszútávon működőképes. Ők rendelkeznek valamivel, amivel te még nem. És ez nem baj, nem kritikaként mondom, huszonévesen én is azt hittem rohadt okos vagyok, ahogy kb. mindenki. A neve: élettapasztalat!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!