Családban rosszul fogadták, hogy felmondtam a munkahelyemen? Mit csinálnátok a helyemben?
Tavaly diplomáztam, ősz óta dolgoztam az első munkahelyemen.
Az elején még úgy, ahogy tetszett is, de most, a végére teljesen kizsigerelve éreztem magam, rengeteg stressz ért, nem leltem benne örömöt, konkrétan gyomorgörcsöm volt minden vasárnap, hogy hétfőtől újra munka... Fizikai és pszichés tüneteim is lettek, de sokáig ezt titkoltam még a férjem előtt is, mert úgy éreztem, elbuktam azzal, hogy nem bírom, hogy "erre sem vagyok képes". Aztán egyszer elsírtam magam neki, hogy utálok bejárni, egyáltalán nem szeretem és azért is várom, hogy végre babánk legyen, mert akkor tuti, hogy többet be nem teszem oda a lábam. Ő erre azt mondta, hogy ha ez nem tesz boldoggá, akkor ne csináljam, semmilyen munka nem ér annyit, hogy tönkretegyem miatta magam, meg a gyerekvállaláshoz sem jó alap ez, és az anyagi biztonságunk megvan az én bevételem nélkül is, ne csináljam ezt.
Felmondtam, a munkámmal együtt pedig megszűnt az összes tünetem, újra kiegyensúlyozottak a napjaim, igazából mintha kicseréltek volna.
Ezt a családomnak nemrég mondtam, igazából nem bejelentettem, csak szóba jött a régi munkahelyem, erre mondtam, hogy eljöttem, mert nem volt jó. Azóta az van, hogy állásajánlatokat küldözgetnek, a huszonhatodik rokonommal találkoztunk múltkor az utcán és mondja, hogy mesélte neki a nagyim, hogy nem dolgozom és ő is érdeklődött a munkahelyén, van-e felvétel, küldjem el neki az önéletrajzomat majd. Kérdeztem utána a mamámtól, hogy ez mi, honnan tudja egyáltalán ő, mire mondta, hogy hát ő mesélte neki, mert "ne lógjak sokáig a levegőben, ha már külföldre menni nem akarok". Mert az ő első ötlete az volt, hogy semmi baj, úgyis kezdődik a szezon mindenhol, menjek ki Ausztriába pincérnőnek... :D Mikor pedig mondtam, hogy férjem van, gyereket tervezünk, akkor nem értette, hogy mi a gond.
Anyagilag teljesen függetlenek vagyunk, nem az van, hogy most én a családomtól várnám a segítséget, bárhogyan is. Mióta tudják, ez a téma állandóan, hogy hová kéne jelentkezzek, menjek külföldre, mit kéne tanuljak. Közben a mi terveink pedig teljesen mások...
Ma is náluk ebédeltünk, újra fel lett ez hozva, mondtam, hogy nem szeretnék erről beszélni, ez kettőnkre tartozik. Nem értették meg, eljöttünk inkább, utána pedig anyám engem hívogatott, hogy miért viselkedtem így, és mennyire megbántottam a nagyszüleimet is.
Ha csak ez az egy témájuk van, az tényleg idegesítő. Jól tettétek, hogy eljöttetek, mégis mit nem lehet azon megérteni, hogy lapozzunk.
Az a sok károgó meg, aki szerint kell A meg B meg C terv, talán még E is... Jó, legyen, itt úgy látszik van is. Bármibe kezdtem, mindig volt, aki szerint ez őrültség vagy de "bátor" vagy, csak mert ő nem tette azt... hagyjuk. Az élet kiszámíthatatlan.
Ha a férj elhagyja, megcsalja, meghal, majd elmegy dolgozni, mint bárki más, akivel ugyanez történt.
Fhuu de bicskanyitogató vagy kérdező.
1. Vagyonközösség addig van amég minden oké. Tudom, tudom veletek biztosan nem fog történni semmi, mert a férjed egy csoda, de tegyük fel hogy mégis. El akarod hagyni és akkor majd kérsz tőle zsebpénzt két havi kauciora meg bérleti díjra hogy ott tudd hagyni? Jó lesz, biztos. Aztán ha ez 45 éves korodban történik meg akkor majd kapkodhatsz hogy hova fognak felvenni nulla munkatapasztalattal ilyen idősen.
2. Szerintem te arról almodsz amiről minden hisztis fiatal aki nem akar megfelelni a munkahelynek hogy majd ő jól menő vállalkozást fog üzemeltetni. Ahan, csak ez nem ilyen egyszerű. És ha valaki alkalmazottként sem tud helyt állni az garantált hogy nem fog vállalkozóként. Azt hiszed ott kevesebb a stressz? Azt hiszed ott nem találkozol majd olyan emberekkel akik így kicsinálnak?
3. Az külön felháborító hogy szerencsétlen férjed ugraltatod a kutyahoz meg fogod majd a gyerekhez meg a hazimunkahoz mert hát te nem vagy házi cseléd kikered magadnak, de az tök rendben van hogy ő ezeket munka után csinálja meg miközben te egész nap otthon tespedsz. Ez nettó kihasználás.
Gondolj már bele fordítva, te gürizel hogy 3 embert eltarts egy fizetésből és akkor a férjed aki egész nap otthon van még fel van háborodva hogy azonnal fozzel, vidd le a kutyát és cserelj pelenkát mert ő nem házi cseled.
1. Válásnál meg vagyonmegosztás van.
2. Semmit nem írtam arról, mivel szeretnék foglalkozni majd.
3. Háborodj fel máshol, ne te akard megmondani, hogy két felnőtt hogyan élje az életét! Nekünk megfelel, mi boldogok vagyunk, szeretjük egymást. Menj máshová a rosszindulatoddal, tökéletesen tudjuk, hogy itthon mit hogyan osztunk be egymás között. Neked ez ugráltatás, számunkra pedig természetes, hogy ketten vagyunk mindenre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!