Szülők ti mit csinálnatok ha a lányotok felmondana a munkahelyén, és elköltözne egy szegény, veszélyesebb országba a barátjaval?

Ilyenkor csak józan érvekkel lehet hatni a gyerekre, de ha meg van bolondulva akkor sajnos csak az aggódás marad.

Én biztos, hogy minden lehetséges okot felsoroltam volna arra nézve, hogy miért ne hagyja itt az országot és a normális munkahelyét, illetve miért legyen kicsit türelmesebb és várja ki, hogy alakul a viszony a fiúval.

A kérdés, hogy melyik ország az a "szegény, veszélyesebb", mert nem mindegy.

Másrészt meg ha felnött, akkor nem tudsz semmit csinálni és értelme sem lenne.

Kérdés, hogy hova, mennyire tudja, hogy mit csinál, mennyire tervezték meg a közös életet, mennyire ismeri a helyet, ahova költözik, lesz-e munkalehetőség a számára, mennyire komolya a kapcsolat, milyen "B" terv van baj esetére stb.

Pl. én is szívesen költöznék "veszélyes" helyre, talán fogok is egyszer (párkapcsolattól függetlenül), de a veszély nagyon relatív. Fakadhat kulturális különbségekből (ez a veszélyesebb) vagy egyszerűen csak abból, hogy mégiscsak idegen lesz egy idegen országban (ismeri-e a nyelvet, hogy csak a legalapvetőbbet említsem).

Én pl. már régóta járok turistaként oda, ahol egyszer szívesen élnék, sok ismerősöm van ott, tisztában vagyok az adminisztratív akadályokkal, az eseteges munkalehetőségekkel, az életvitellel, a helyi gondolkozásmóddal (!), közlekedési lehetőségekkel stb. Már a második otthonomként tartom számon, noha tisztában vagyok vele, hogy "turistáskodni" és "élni" valahol mennyire más. Tudom, lennének nehézségek, és azzal is tisztában vagyok, hogy kb. milyen jellegűek. És nem egy férfi miatt akarnék oda menni, hanem "tiszta fejjel átgondolva". A szüleim mégis borzadva gondolnak az ötletemre.

A te lányod tisztában van a fentiekkel?

De mindenkinek magának kell meghoznia a saját döntéseit.

Szerintem felesleges most megpróbálni lebeszélni, ha olyan elszánt, hogy már fel is mondott. (Kivéve, ha közel-keleti vagy arab kultúrába tatozó terület a cél, akkor feküdj a küszöbre!!!)

Egyébként annyit tehetsz, hogy biztosítasz számára egy "menekülőutat" arra az esetre, ha rosszul sülne el a dolog, és tudatod vele, ha bajba kerül, rád mindig számíthat, és ne szégyellje bevallani, ha úgy gondolja, hogy haza akarna jönni.

Had tippeljek : a fiú muszlim és egy arab országról van szó.

Ebben az esetben tényleg nincs túl sok esze.

Melyik ország?

Különben azt mondanám neki, csak teherbe ne essen, a többi az ő dolga, ha szakítanak, úgyis hazajön.

Sok minden függ attól, hogy melyik országba akar menni.

Nagyon nem tudsz mit csinálni, hiszen felnőtt, max. észérvekkel hatni rá. Szóval sajnos csak aggódni tudsz, meg reménykedni, hogy észhez tér:(.