Szerintetek egy szegény gyereknek lehet boldog gyerekkora?

Nekem hasonló volt a gyerekkorom.

Bár azt nem tudom értelmezni, hogy az életmód a tanulási képességekre is kihat.

Hamar elköltöztem onnan (17 évesen), és vissza se néztem.

Most 30 éves vagyok, van egy fantasztikus férjem, és egy csodaszép fiam, nem nélkülözünk, mindenünk megvan, ami kell (sokszor még az is, ami nem kell...)

Nem. Mitől lenne boldog?

"Lehet egy ilyen gyereknek boldog gyerek felnőttkora?" Ez a mondatod elég értelmetlen!!!

3 vagyok.

Szóval a gyerekkorom nem volt boldog, de annak hátat fordítottam, és a felnőttkorom már az.

"Bár azt nem tudom értelmezni, hogy az életmód a tanulási képességekre is kihat."

Pedig teljesen nyilvánvaló, több okból is.

Nem eszik megfelelő ételt egy gyerek, különböző tápanyaghiány alakul ki a szervezetében, ami nyilván kihat az agyi fejlődésére is; ebből következik, hogy tanulási nehézségei lehetnek.

A másik, ha ilyen nagy hiányosságok vannak otthon, az feszültséget eredményez a szülők, családtagok között, ami megint kihat a gyerekre lelkileg, ezáltal a teljesítményére is.

Fürdeti nem tud mindennap, a vásott ruhái miatt is biztosan megszólják a többiek, büdöskének stb-nek csúfolhatják. Nem minden gyerek fogja ezt a hiányosságait és sérelmeit buzgó tanulással és jó eredményekkel kompenzálni, hanem szorongó lesz, magába fordul, és a tanulásra sem tud koncentrálni megfelelően.

ja te a nem a felnőttkort kérdezted? (előző vagyok)

megtévesztő amit írtál.

gyerekkoromban nem voltam boldog, megpróbáltam öngyilkos is lenni, illetve megpróbáltam a szüleimtől el is szökni.

de később felnőttként az ember önmaga ura.

19 évesen elköltöztem és azóta jól vagyok.