Tényleg maradi lennék?

Ezek szerint én is ultrakonzervatív, maradi felfogású vagyok, pedig eddig nem ezt gondoltam magamról.

23 éves vagyok, idén mentem férjhez, de babát még nem tervezünk egy ideig. Mégis már most eldöntöttem, hogy az én gyerekem nem fog tévét nézni (max. mese-DVD-ket kap majd, azt lehet nézni számítógépen), minthogy a saját lakásomban nem lesz tévém. Ugyanígy nem fogja nézni a reklámokat a mesecsatornákon, a sok erőszakot, de még a híradót sem.

Sajnos van tapasztalatom erről bőven, ugyanis van egy 9 éves öcsém, akit anyám tökéletesen félrenevelt. Állandóan a tévén lóg, reggel első dolga bekapcsolni, este arra alszik el. Kisebb korában, ha valaki ki merte kapcsolni a tévét napközben, éktelenül üvöltött, hisztizett órákon át, szünet nélkül. Tőlem meg karácsonyra most egy 30 000 forintos ajándékot követelt, amit az egyik mesecsatorna reklámjában látott. Aztán meg csodálkozott, hogy nem volt pénzem azt megvenni. Tavaly szülinapjára kapott egy olcsóbb, kisebb kapacitású számítógépet, hogy tisztában legyen az alapvető számítógépes fogalmakkal, és elkezdje tanulni. A végeredmény az lett, hogy egyszerre ment a tévé és a gép is: a gépen játszott (mert a hasonló korú haverjaitól szerzett játékokat, amit maga pakolt fel), a tévé meg háttérzenének ment. No comment, mondom én. Ugyanakkor kis barátnője a szülinapjára mobiltelefont kapott: most azért megy a patália, hogy februárban ő is kapjon egyet. Hogy minek, azt nem tudja megindokolni, én meg nem látom értelmét: a lakástól 200 méterre jár suliba, kis faluban laknak, nincs miért hazatelefonálnia. Majd ha gimibe megy a 40 kilométerre lévő városba, akkor már indokoltnak tartom a telefont, addig nem.

Szóval én nem szeretném, ha az én gyerekeimnek így eltorzulna az értékítélete a tévé és az agresszív játékok, filmek miatt. Jó lenne, ha nem az lenne a menő, hogy kinek milyen elektronikai kütyüje van, mert ez annyira nem számít. Gyerekkoromban én is megvoltam ilyen dolgok nélkül, nem értem, hogy a mostani szülők miért hagyják, hogy a gyerekeik már ilyen korán megfertőződjenek a fogyasztói társadalom vírusával...

Szerintem nem vagy maradi, illetve ha az vagy, nem negatív értelemben.

Szerintem fogadd el, hogy a férjednek a 600 funkciós kütyü kell (engem sem izgatnak ezek, de a pasimat sem :D ), ha cserébe ő elfogadja, hogy Téged ez meg hidegen hagy. És legyetek nyitottak egymásra: hátha mégis megtetszik Neked is a kütyünek 1-1 funkciója (sose lehet tudni!!!!! fanatikus nem leszel, de valamit azért hasznosnak, praktikusnak tarthatsz) - ő pedig pl. hallgasson Veled bakelit lemezeket, és érezze át a régi dolgok varázsát! (Ezt csak példának mondtam)

Ami a gyerekedet illeti, nekem ugyan még nincs, (28 éves vagyok), de valahogy úgy képzelem el, hogy a szülő feladata MEGMUTATNI neki dolgokat, megszerettetni vele (nem erőszakkal, hanem szoktatással), ami szerinte jó, és reménykedni, hogy a gyerek később az általa mutatott értékeket fogja előnyben részesíteni. De igenis fel kell arra készülnöd, hogy egy szép napon hazaállít olyannal ami Neked nem tetszik.

Zenében szerintem a "régi vagy új" ellentétnél fontosabb hogy populáris vagy nem populáris. Vannak a régi zenék közt is szerintem igénytelenek, és maiak közt is értékesek.

Én klasszikus dark rock, illetve régi és mai igényes szimfonikus metalt szeretek (klasszikus zene, operaének metal hangzással), ez régen se volt "divat" és ma sem leszámítva egy szűk réteget. De fel vagyok rá készülve, hogy a gyerekem mondjuk diszkós lesz, ducc ducc technót fog hallgatni kamaszkorára :) - na és? Akkor is a gyerekem marad, és elfogadom az ízlését, noha igyekszem majd megmutatni neki azt, amit én tartok művészetnek, beleértve a komolyzenét is.

Szerintem nagyon sok minden nyitottság kérdése, kár, hoyg ezt olyan kevesen látják be.

A tévében és a telefonban teljesen egyetértek. A barátnőm most terhes és már az összes Mekk Elek rész meg van és A kishableány is :) Most dolgozunk a Doktor Búbón :), amiket majd az én gyerekem is egyszer meg fog örökölni :D

Nekünk a párommal nincs is tévénk, csak akkor nézzük, ha hazamegyünk a szűlőkhőz, csak számítógép van itthon (persze csak egy alap az internetre meg a filmek miatt). A párom telefon mániás, bár ennek sem igazán hívnám, mert évente általában beújít egy telefont, ezt még ki lehet bírni :P

És szerintem ezen nem is fogunk változtatni, ha gyerekünk lesz.

Szia, 24 vagyok, nő, leendő informatikus.

Szerintem részben jól gondolod, részben picit én másképp gondolom.

Abban egyetértek, hogy nem kell mindenből a legújabb, pl. ha már informatika, itt volt a Windows Vista, és én XP-t használok, a Vista a beharangozott nagy reklámja ellenére nem tett eleget az elvárásoknak, sokak gépe összeomlott, nesze neked, javítják, egy rakás olyan hibája van, amivel sokan nem tudták használni, főleg mezei felhasználóknak volt sok gondjuk, akik nem értenek hozzá, és nem tudták, mitől nem jó, okosok észrevették, XP-t még forgalomban hagyták, és most a legújabb Windows-ban igyekeznek kijavítani, amit a Vista-nál elszúrtak (reméljük, jobb lesz). Szóval mindenből nem kell a legmodernebb.

Ami a mai rajzfilmeket illeti, nekem nem az erőszakosokkal van bajom, én Tom & Jerry-n nőttem fel, arra ne mondja senki, hogy nincs benne agresszió, mégse lettem egy agresszív ember. Szerintem sokkal többet ér az, ha a szülő szépen leül a gyerekkel, és megtanítja, hogy "ez csak mese", akkor a gyerek érteni fogja, és nem lesz agresszív csak attól, hogy nézi, mellesleg van olyan "agresszív" cselekményű rajzfilm, aminek a szövegében, a párbeszédekben, igencsak mély lelki tanítások rejlenek, amiket felnőttek is megfogadhatnának, akaraterő, kitartás, barátság, sorolhatnám. A debil rajzfilmek sokkal rosszabbak, aminek tényleg értelme nulla, és gügyörészés-gagyarászás az egész, én olyat nem fogok nézetni a gyerekemmel.

A gyerekjátékokkal ma inkább az a baj, hogy a gyerek "készen kapja", nincs rákényszerítve, hogy alkosson, kivéve az örökzöld LEGO, de ott van a valamelyik rajzfilmcsatornán sokat reklámozott MOON SAND, formákba kiönti és kész, a hagyományos színes gyurma nem jobb volt? És nem beszélve arról, hogy a "készregyártott" játékokat egy gyerek hamar meg tudja unni, van egy 7 éves unokatesóm, van egy ilyen jó drágán vett készregyártott kis harci repülője, 1-2-t köröz vele a levegőben, aztán leteszi az asztalra, és annyi volt a játék.

Szerintem úgy lehet értelmes embert faragni a gyerkőcből, ha kreatív játékokat kap, és nem nézet a szülő vele gügyörészős rajzfilmeket, hanem mesél neki ő maga, és ha abba a korba kerül, hogy igazán leköti a tévé, nem tiltani kell bizonyos témáktól, hanem mondjuk leülni vele megnézni 1-2-t, és megbeszélni vele a mesét.

Én még csak 13 éves vagyok, de majdnem egyetértek veled ;)

Az ismerősök évekig lenéztek, hogy milyen sz*r gépem van. Nekem tökéletes volt, persze azóta már új lett, mert befuccsolt a gép, de ez már más történet :)

TV-t igazából nem nézek, mert mindenhonnan csak az értelmetlen műsorok folynak, néha bekapcsolom a Nationalt, vagy az Animal Planetet, mert ezeket szeretem :), vagy nyelvgyakorlás céljából külföldi csatornákat. Úgy igazából nem izgat a tévé világa.

DVD-ből nekem fura összeállításom van :D Imádom a Bud Spenceres és Terence Hilles filemeket, az ilyenekből rengeteg van (Nincs kettő négy nélkül, És megint dühbe jövünk stb.). Mivel fiatal vagyok, nekem "ez a régi" :D Legalábbis a korosztályomnak. Mesékből pedig 101, 102 kiskutya, Karácsonyi kutyakórus és efajta mesék. Az egyik kedvenc filmem a Cimborák a nádi szélben. Szóval én koromhoz képest elég gyerekes vagyok :D Moziban is a Hortont néztük, nagyon édes mese. De pld. régebben a Pókember 2.-ről kimentem, mert egyszerűen nem bírtam. Túl sok volt az én nyugis személyiségemnek :) És, amit még szeretek az a Madagaszkár 1-2, Shrek 1-2, ezek olyan megunhatatlan mesék :)

Zene téren viszont máshogy állok. Ott szeretem a pörgős pop-rock, mai (és persze külföldi) zenéket. Mint egy átlagos tini :)

Viszont szeretek újítani, a telefonom mondjuk őskori, lehet vele fotózni, videózni, komoly 2 MB-os kapacitással rendelkezik, ütött kopott, de nem zavar. :)

A számítógépen nem játszok, mert a barátnőm kárán tanultam. Volt egy "tuti menő" akciós játéka, ami az 'idegbajba' kergette, egyszóval minden pálya után percekig remegett, annyira felment az adrenalin. Én ezt nem akartam :)

Az én korosztályomnak maradi vagyok, de nem zavar. :) Engem így neveltek, soha nem kaptam gyilkolászós játékokat, mindig valami aranyos mesét régebben, most sem kérek PC játékot, felesleges. :) De vannak dolgok, amikről "nem lehet lenevelni" egy tinit, legalábbis engem, a zene imádatot, nagyon szeretek zenét hallgatni, gitározom is. Persze a szobám ki van tapétázva kedvenceimmel, mindig megveszem a zsebpénzemből a tini újságokat. :) Anyu és apu azt mondta, hogy ameddig nem megy a tanulásom kárára, addig olyan zenét töltök le, olyan tiniújságot veszek, amilyet szeretnék :) De pld. az egyik osztálytársam átlaga szörnyen leromlott amióta megkapta a "legmenőbb" akciójátékot. Mert persze az első hazamegy, játszik késő estig, aztán nincs idő tanulni.

Én úgy érzem, hogy megfelelően neveltek és nem hiányoznak az őrült játékok, a mindennapi gyilkos filmek, a legújabb telefonok.

Szerintem ez a 'maradiság' tökéletes :D Ne akarj változni, a kisgyereked is próbáld így nevelni, de fontos, hogy ne akarj ráerőszakolni semmit.

Bocsi a hosszú szövegért, de valahol 'ki kellett adnom magamból' ;)

Szia.

Én 25 vagyok,a párom 40.

Édesanyám felfogása szerint(aki nem tudja azt feldolgozni,hogy a bomba alakú gyönyörű lányából a hormonkezelések hatására 90kilós szörny lett,ezt ő mondja),maradi vagyok,mert:

1.Nem vagyok képes lefogyni(ő már csak tudja,hisz sosem kapott hormonkezelést,és az a ledobott 23 kiló az semmi),és amíg a korosztályombeli lányok forrónadrágban és miniszoknyában járnak,és mindenki igényes magára(az igényesség nála a karcsúsággal mérendő),én meg nem vagyok az,mert kövér vagyok(divatos ruhákban járok,smink mindig,külsőm rendezett,és mégsem vagyok jó).

2.Maradi vagyok szte,mert a férjem zenei ízlését követem,és nem hallgatok rokonságom által csak és kizárólag imádott Lagzi Lajcsi és más számomra igénytelenséget(Kadlott KArcsi,Románcok,Márió),hanem Neotont,Hungáriát,Cserhátit,Mátét,Abba-t,Whitney-t.

3.Valamint maradi vagyok,mert 25 évesen gyereket akarok,és 40 éves pasihoz mentem hozzá 4 éve,4 éves együttélés után.

4.Valamint utóvégre azért vagyok maradi,mert nem a barátnőimmel járok el szórakozni,hanem a 20 fős baráti társaságunkkal,ahol én vagyok a legfiatalabb,és a férjem is velem van.

Tehát összegezve:Ha valaki maradinak akar valami miatt titulálni,csinálhatsz bármit,az leszel az ő szemében.

Én azt mondom,hogy ragaszkodj az álmaidhoz,és valósítsd meg őket,a férjednek pedig magyarázd meg,hogy neked ezek a fontosak,és ezekkel együtt vett el téged,ahogy Te is megszeretted őt az összes hibájával együtt.Az pedig sztem abszolúte nem gáz,hogy nem egy szadista drogosnak akarod nevelni a születendő gyermeked,és gyerekkorod meséit nézeted majd vele,nem az új gyilkolászós szörnyűséget.

B.U.É.K és Boldog babavárást!