Tényleg maradi lennék?

Én meg 25, és sok mindenben egyet tudok érteni veled (jó, mondjuk a számítógép kivétel). De pl. DVD-téma stimmel, a TV-t én is csak vasárnap esténként kapcsolom be a Heti Hetes miatt, zenékből szintén inkább a régieket preferálom (bár azért akadnak jók az újak között is, azt meg kell adni, csak sajnos sokkal több a rossz), rajzfilmek kapcsán szintén van igazságod, bár erre is igaz az, ami a zenékre (vannak jók is, csak sajna kevés). Gyerekjátékok szintén stimmel.

Szóval szerintem nincs ezzel semmi gond, ez a fajta "maradiság" szerintem inkább "ésszerűség"nek nevezendő, és mint ilyen, teljesen rendjén való addig, amíg az ember nem esik túlzásokba, és ha időnként az új dolgokban is talál értéket mégis, akkor azt elfogadja. Ha te is ilyen vagy, akkor nincs ezzel semmi gond.

Ami meg a férjedet illeti, kifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy mik is az ütközőpontok, és hogy mennyire tudtok megegyezni?

akkor en is maradi vagyok :D

29 evesen, szinten babat varok, mar most toltom le, meg veszem meg a 80-as evek beli békés rajzfilmeket, hogyha eleg nagy lesz a baba, tv helyett az menjen majd

:))

Ha Te ezek miatt a dolgok miatt maradi vagy,akkor én is az vagyok.Pedig nem érzem magam még öregnek én sem,34 vagyok.

De ezeket a dolgokat amiket leírtál,ezekkel minddel így vagyok én is.De azt már tapasztalatból tudom sajnos,hogy minden elől nem tudom a gyerekeimet eldugni,sajna amint közösségbe kerülnek a kicsit találkoznak mindezzel akkor is,ha nem akarjuk.És nincs rájuk egyáltalán jó hatással ez a nagy modern világ:(((Azért örülök,hogy vannak még ilyen emberek,nem vagyok egyedül ezekkel a dolgokkal.

A férjem azon akad ki legjobban,hogy imádom a magyar nótát:)))

Én 21 éves vagyok és 1 éves fiam van. Én azt tapasztaltam meg, hogy terhesen az ember sok mindent eldönt elvek alapján, aztán a gyakorlat sokszor rácáfol.

Amúgy lehet, hogy én is maradi vagyok, mert én se szeretem ezeket a mostani idétlen rajzfilmeket, de azért már látom, hogy vannak tényleg gyerekeknek való mesék is, a fiam néha már megnéz pár perces meséket, amik szerintem aranyosak és nincs bennük semmi rémisztő vagy agresszív. De amúgy nem is szeretném, hogy egész nap a tévé előtt üljön, inkább én mesélek neki, szerintem az sokkal jobb.

Ami a mostani zenéket illeti, hát én néha odakapcsolok valamelyik zenetévére, és elborzadok, hogy mi ez a kakofónia :) De ez ízlés kérdése, én régebben se szerettem ezeket a populáris zenéket, sokkal inkább a '70-es, '80-as évek punk zenéjét, most is azokat hallgatom. Amikor 11 éves voltam, minden hülye zenét meghallgattam, ami anyámnak nem tetszett, és én meg állítottam, hogy nekem tetszik, de akkor se tetszett. A gyerekek sokszor ilyenek, aztán később belátják, hogy igazából mire ment ki a játék.

ez külömbözö felfogás.

a párom informatikus és még sincs semmiböl a legmodernebb. nem is kell, olyan kell ami funkciója jó. pl mikor nekem fényképezöt vett azt vette figyelembe hogy tudjak vicces képeket csinálni, elférjen szinte a zsebemben, és vett hozzá egy nagy kártyát amire 2gb képet csinálhatok, mert ugye lusta vagyok töltögetni.

párom nem játszik olyan játékot amihez extra gép kellene ezért olyan van amivel a munkáját eltudja végezni.

filmekböl pedig mindenki azt nézi amit szeret. pl a sogornöm is mondta hogy nem szeretne a fa alatt semmilyen pókemberes cuccot látni a gyerekeinek. persze hogy én vettem egy pókemberes polót, amiért az unokaöcsém majd kiugrott a böréböl, nem vetette le róla.