Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Egyre inkább azt gondolom,...

Egyre inkább azt gondolom, hogy az anyukám buta. Nem akarom ezt gondolni. Mit tegyek?

Figyelt kérdés

Az iskolában nap, mint nap látom a tanáraimat, akik mindig rohannak, midnig van tennivalójuk, céltudatos nők. Ismerőseimnek, idősebb nőknek van vállalkozásuk, építik az életüket. Az én anyukám pedig nem tud sem autót vezetni, nem is érdekli semmi, csak a Barátok közt, a különböző főzőműsorok, Megasztár, stb. Nem olvas semmit. Csak tv. Állandó állása sem volt soha, alkalmi munkákból él, feketén dolgozik. Ott is megelégszik 400Ft-os órabérrel, pedig kérhetne többet. Egyszerűen midnig megelégszik azzal ami van, nem törekedik arra, hogy jobb, könnyebb életünk legyen, csak él, mint hal a vízben. Megbeszélni sem tudok vele semmit, sőt sokszr észreveszem, h egyszerűbben próbálom megfogalmazni a mondanivalóm, ha vele beszélek. És ez olyan rossz, nincs előttem a céltudatos anya, akit később követhetnék. Én sosem voltam ilyen, mindig is maximalista voltam. Nagyon elszomorít, h ezt kell éreznem, h buta, pedig nem akarom, sokáig ki sem mondtam ezt, de sajnos ezt érzem, és haragszom magamra amiért ez így van. Nem tudok megbeszélni vele semmit, ha ideges rajtam vezeti le, és egyszerűen olyan hülyeségeket vág a fejemhez, semmi logika nincs benne. Olyan dolgokat tilt, h nem ihatok pezsgőt szilveszterkor, nem használhatok tampont, és nem ad magyarázatot, csak h káros, mondom de anya, NEM! Mutatok neki pl vmit neten, h olvassa el, itt a tudományos magyarázat és nem érdekli.... 18 éves vagyok, még tanulok, de dolgozni mellette nem tudok, nincs lehetőség, de avonozásból keresek keveset. Ha évente 1x kérek egy cipőt, mert már majd szétszakad, akkor h miértkövetelőzök és nem kapok, tehát magamra vagyok teljsen utalva, és olyanokat mondd, amiket szerintem egy anyának sosem szabadna, pl h mikor megyek már el itthonról. De könyörgöm, tanulok, nem tudok pénzt keresni (állástalanság) akkor hogyan menjek el innen?? Legyek koldus?

Nem tudok mit kezdeni, egyre inkább elviselhetetlenné válik a kapcsolatunk. Apával kéne lehet beszélnem, csak nem merem elmondani neki, h butának tartom anyát. Egyre többet síok emiatt. Eyébként egyetemre készülök (kitünő voltam végig gimiben semmi tanulással, nyelvvizsgáim vannak, 2 90%os emeltérettségi, nagyon sok helyre felvennének), és ebben is alig támogat, azt akarja, hogy a helyi, nagyon rossz hírű főiskolára menjek, ahol agrármérnöknek tanulhatnék, de engem ez soha a büdös életben nem foglalkoztatott, de azt mondja, h ez van közel, ide kell mennem. Ez olyan abszurd.


2010. okt. 10. 15:06
1 2 3 4
 1/40 anonim ***** válasza:
33%

Szóval anyád buta,mert alkalmi munkákból él,és nem hajlandó pénzelni téged.

Te meg nem tudsz elmenni dolgozni,de egy épkézláb indokot fel nem tudsz mutatni, miért nem...ja tényleg legyél koldus.

Tudod gyönyörű vagy.Anyádat lenézed,mikor magad is bevallod,hogy nélküle egy 0 vagy.

2010. okt. 10. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/40 anonim ***** válasza:
69%
Anyukád valószínűleg nem buta, hanem depressziós. :( Ez nem jutott eszedbe esetleg? A "tünetei" is utalnak erre. Feszültség, rosszkedv, emberek (munkahely) kerülése, stb. Valami biztos van a háttérben, amiről esetleg Te sem tudsz. Mennyi idős az Anyukád?
2010. okt. 10. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/40 anonim ***** válasza:
57%
Ettől én még nem nevezném butának, inkább szűklátókörűnek! Állj a sarkadra és beszélj vele! Mondd el neki, amit ide leírtál.
2010. okt. 10. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/40 anonim ***** válasza:
81%
Minden kisgyerek tökéletesnek látja a szüleit, és mindenkit kisebb-nagyobb trauma ér, amikor rájön, hogy ez koránt sem így van. Nálatok úgy jött ki, hogy te okosabb lettél, mint az anyukád. Majd később meg rájössz arra is, hogy vannak más értékek is, mint az intelligencia, nem csak az eszéért lehet szeretni valakit. Gondolom, anyukád sem maga az ördög, próbálj meg a jó tulajdonságaira koncentrálni. Mellesleg még az sem biztos, hogy olyan buta lenne anyukád, lehet, hogy egyszerűen az a nagyravágyás nincs meg benne, amit te olyan fontosnak tartasz az életben. Van családja, van tető a feje fölött, jut a családban mindenkinek étel, sokan ennyitől tökéletesen elégedettek, nem vágynak többre. Nincsen azzal semmi baj, ha te többet akarsz elérni, ha okos és szorgalmas vagy, sokra viheted az életben. De a saját anyukádat felesleges megvetni azért, mert neki nem ez az útja.
2010. okt. 10. 15:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/40 anonim ***** válasza:
64%
Szerencsére az írásodból rengeteg öntudat, és céltudat tükröződik, ne hagyd magad visszahúzni! Persze nem kell tiszteletlennek lenni, hisz Anya csak egy van, de az is igaz, hogy nehéz valakit úgy tisztelni, ha nem tudsz felnézni rá... Tartsd meg az alapvető tiszteletet, de bántsd őt azért mert olyan amilyen, megváltoztatni próbáltad, de nem tudod... Édesapád gondolom elfogadja, anyudnak pedig jó ez a kényelmes élet. Mindenképp olyan iskolába menj, ami érdekel, egy gagyi diplomával aztán semmire sem mész, max. azt éred el, hogy sok helyen túlképzettnek minősítenek, s emiatt nem kapsz munkát. ( persze tudom, sok diplomás embernek nincs munkája, de amíg lehet , és ilyen eredményekkel amit írtál mindenképp tanulj!) Egyetem-fősuli mellett egy nagy városban már munkát is fogsz találni, ill. vannak ösztöndíjak , el tudod majd tartani magad. Az a fontos, hogy ne juss el addig, hogy szégyelld a szüleidet - ők már nem változnak.
2010. okt. 10. 15:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/40 anonim ***** válasza:
27%
15. 15 vagyok, NE BÁNTSD akart lenni - kimaradt az egyik mondatból a "NE"
2010. okt. 10. 15:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/40 A kérdező kommentje:

Kedves első! Én nem azért írtam ide, h engem olts le, hanem mert segítséget szeretnék kérni. Mint mondtam, nem akarom ezt gondolni róla, de... szó nincs arról, h pénzelnie kellene! Szerintem pl amikor 16 éves voltam, nem nekem kellett volna nagy nehezen összeyűjtenem a pénzem pár ruhára! Lehet én gondolom rosszul, de ha lesz gyerekem, én biztos veszek neki néha pár dolgot, nem kényeztetem el, de azért az, h magamnak veszek, neki meg nem, az elég gáz!

Nem akarom annak gondolni, nem is nézem le, nem a munkája miatt gondolom ezt, hanem nem olvas, nem érdekli semmi,csk a szar főzőműsorok, és hogy a nemnomrális idegbeteg barátnőjével telefonáljon, és ez teszi ki az egész napját, semmi más!

Ha adódna egy jó állás, nem megy el, mert új emberek, stb, de istenem, jobb mint a vagy van vagy nincs állás! Meg se próbálja.

2010. okt. 10. 15:19
 8/40 anonim ***** válasza:
38%

Igen szerintem is mond el neki ezeket.

De azt semmiképp ne hagyd,hogy tönkre tegye az életed és ne halgass rá abban,hogy olyan suliba mész,ahová nem is szeretnél.

Olyan dolog meg,hogy nem használhatsz tampont...könyörgöm ez tényleg elég buta dolog.

Nem biztos ,hogy buta esetleg lehet nem érdeklik dolgok beszűkült látókörű.

De egy beszélgetés alkalmával Te szűrheted le legjobban hisz Te ismered Őt.

2010. okt. 10. 15:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/40 anonim ***** válasza:
67%
Én valamennyire megértelek. Az én szüleim is ilyenek, ráadásul midnkettő. Csak a tv, semmi más nem izgatja őket, a munkájukon kívül nem értenek semmihez( mai napig nem tudnak 1 smst, vagy egy e-mailt elküldeni). Én is midnig olyan szülőkre vágytam, akire fel tudok nézni, akik ügyesek, talpraesettek, műveltek, tanárok például és a te korodban engem is zavart ez. De már nem zavar, szeretem őket, ahogy vannak, én nélkülük is a saját lábamra tudtam állni, nekem nem segített senki semmiben. Befejezed te is a sulit( gimi közben tényleg nem lehet rendesen tanulni és dolgozni egyszerre) és majd egyetem közben vállalsz valami munkát és szép lassan a lábadra állsz. Anyukádat meg fogadd el olyannak amilyen:)
2010. okt. 10. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/40 A kérdező kommentje:

Igen ezt hoztam fel példának, és azt mondja de h az belémszorul, és beteg leszek, ÚÚRISTENN, és amikor odaadom neki a tákéjoztatót, h h kell használni, vagy nyomtatok vmit h nem káros, és miért nem, elolvassa és h ez hülyeség, de az mert ezt hallotta a helyi kisboltban!!

És nekem ez annyira rossz, én úgy tanultam volna! Mindig hiányoltam az életemből azt, h beírassanak valahová, tanuljak hangszereken, vagy bármi, de mindig csak magamra voltam utalva. Bár lehet h azért van az, h itt tartok, vannak céljaim, és tudom, h mit akarok elérni. Nem milliomos akarok lenni, de szeretnék jól élni, és nem megelégedni annyival, h van mit enni.

Úgy képzelem el, h a gyerekem legalább tud egy hangszeren játszani, vmit sportol, és majd én tanítom nyelvekre, foglalkozok vele, és nekem mindez hiányzott nagyon. Sosem foglalkoztak velem sokat, és most meg eldob magától, hogy menjek el itthonról. Ez annyira fáj, és most el kell döntenem, h megbeszélem vele, és megígéri hogy próbál változtatni, vagy elszietelődöm tőle, és csak köszönőviszony lesz köztünk. Mert én ezt nem tudom elviselni, ha én szeretettel fordulok hzzá és ezt kapom, de ha semleges lennék, lehet könnyebb lenne... nem tudom:'(

2010. okt. 10. 15:30
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!