Felnőtt gyerekért miért nem aggódhat a szülő? 56/N

Oké, azt mondod, csak szólsz neki, na de ezeket (amikre figyelmezteted) ő is tudja. Tehát csesztetésnek veszi.

Veled egy idős vagyok, 26 a lányom, külön él, de nem zrikálom ilyenekkel, pedig én aztán nagyon aggódós vagyok, mégis ezt lerendezem magamban.

Indulj ki abból, hogy okos, értelmes felnőtt lány.

Mondjuk ezek baromságok, örülj, hogy fölveszi még neked a telefont.

Amikor még csak a címet olvastam, olyanokra gondoltam, hogy aggódsz, ha valami betegsége van, aggódsz, ha új munkahelyre megy dolgozni, hogy be tud-e illeszkedni. Aggódsz érte, ha terhes, hogy rendben legyen minden vele is meg a kisbabával is. Ilyenekért normális aggódni felnőtt korban. AMiket te írsz, azokért nem. Moderáld magadat, amíg meg nem szakítja veled a kapcsolatot, mert torkig lesz veled.

Szólj rá, hogy vegyen fel sapkát, és kérdezd meg, hogy biztos nem fordítva van-e rajta az alsó. Este figyelmeztesd, hogy majd reggel se felejtsen el fogat mosni, mielőtt elindul. Hátha betegre idegesíted, és akkor lesz végre valami, ami tényleg aggódnivaló.

Az evős kérdésekre külön kitérnék, mert pont ezzel lehet engem is kikergetni a világból. Ha nem halt még éhen, az azt jelenti, hogy szokott enni. Szóval amíg mozog, nem kell megkérdezni. Nem olyan istentelenül debil, hogy magától elfelejtsen enni, és elpusztuljon. Mit evett? Ételt evett, kimondhatatlanul mindegy, hogy mit. Hagyd már ezekkel a világ leghülyébb kérdéseivel békén, könyörgöm!

Olyan, mintha minden nagyvécézésnél rádkopognának, és aggódva megkérdeznék, sikerül-e kinyomni, aztán figyelmeztetnének, hogy ne felejtsd el kitörölni. Ennyire idegesítő és degradáló.

Ahogy te szeretnél a mélyére látni annak, hogy miért idegesíti a másikat, amit csinálsz, úgy én is szeretnék a mélyére látni annak, hogy valaki hogy tud így beleragadni a(z óvodás szintű) gyerekről való gondoskodásba.

Kisgyerekes anyaként már alig várom, hogy ne kelljen már nekem semmilyen szinten foglalkozni a gyerek evésével, hanem intézze végre magának. El sem tudom képzelni, milyen mentális törés kell ahhoz, hogy még huszonévvel később is önszántamból azon pörögjek, hogy evett-e és mit. Mihelyt feléri a hűtőt és a konyhapultot, és megtanulja használni a mikrót, én letojom. Kaja lesz, ha éhes, eszik. Pont.