Más szülő is mondja a gyerekének, hogy ő föláldozza magát a gyerekért?

Az én szüleim is mindig mondogatták. Épp a napokban jegyeztem meg, hogy én tuti nem fogok ilyesmit mondani a lányomnak. (Most 1 éves.) Általában szerintem azoknál a szülőknél fordulhat elő, akik még nem élték ki magukat valamiyen szinten. Valakinél ez a bulizást, csajozást-pasizást jelenti, valakinél a karriert, vagy tanulást.

Vagy azoknál, akiknél becsúszott a gyerek és még nem számítottak rá, nem készültek fel.

Igazándiból nem hiszem, hogy bántásból mondják, csak sok szülő lelki szemetes ládának használja gyerekét, és panaszkodik neki.

Igen, a 65 éves anyukám pont ma reggel kezdte rá, hogy miután szült 28 évesen többé nem ment kirándulni.

Mondtam neki, hogy akkor nem kellett volna szülni én nem kértem.

Egyébként megjegyzem mehetett volna mindenhová, csak kellett vmi ürügy a lustaságnak. Minden hétvégén pofazuhany ment 3 napig nálunk, amikor apu meghalt az összes sznob barát lekopott, nehogy pénzt kelljen kölcsönadni az özvegynek. Egyébként tévedtek, nem volt szükségünk pénzre.

Nekem ilyeneket nem mondtak, mert Anya elmondta, hogy ők tudatosan nem védekeztek, ha lesz, lesz ha nem lesz alapon. Ha elkezdte volna ezt nyomni nekem is megmondtam volna, hogy nem kellett volna abbahagyni a védekezést.

(Aki meg ilyeneket mondd, miért is szülte meg a gyerekét??)?

22/N

Nálunk a feláldozás annyi volt, hogy amikor apám elhagyta a családot, anyám utána többet nem ismerkedett férfival semmilyen formában, pedig elég fiatal volt még. Ehelyett csak a gyerekeinek élt, vagyis csak velünk foglalkozott. Szerintem nem elérni akart valamit, hanem ez egyszerűen ösztön, ami valakiben erősebb, valakiben meg alig van meg. A szomszédunkban lakó szintén hasonló helyzetben levő nőnek pl. már 5-6 partnere volt a válása óta.

Azt sem tudom megmondani, hogy tulajdonképpen mit ért el, mert nem tudom milyen lenne, ha nem így történt volna. Amit az egyik válaszoló említett, a mártírkodás, az édesanyámra is jellemző, bár sohasem minket hibáztat.