Hogy értessem meg az anyámmal, hogy nem fogok az eredeti szakmámban elhelyezkedni?
Elvégeztem azt a szakot, amit félig-meddig az anyám választott nekem. Azt mondta, nem érdekli, mennyit csúszok, kifizeti, de végezzem el, ha már elkezdtem. Jogi egyetemről van szó… Aki jártas ebben, tudja, hogy a végigszenvedett 5 (6-7) év után sem könnyebb sokkal, mert ügyvédjelöltként nagyon sokan a minimálbér alatt keresnek, átlag napi 10 óra munkával és hatalmas felelősséggel. Mikor végeztem, jelentkeztem pár irodához, 200-220 ezres fizetések voltak a legmagasabb ajánlatok, de korábbi évfolyamtársak jártak úgy, hogy fizetési ajánlatot sem kaptak, mert hogy “tanulni mennének oda, vagy meggazdagodni”. Nyilván szakvizsga után jobb a helyzet, de az +3 év, újabb rengeteg tanulás, nekem meg már hányingerem volt, ha csak a Ptk. eszembe jutott, nem tudtam volna elképzelni magam azon a pályán.
Ismerős által kaptam egy teljesen más területen állást, 435 ezer forint a nettóm jelenleg, mellé még kapok cafeteriát is. Az állás home office. A napi munkámat általában 3-4 óra alatt elvégzem, és utána szabad az egész délutánom. Nem stresszes egyáltalán, vasárnap nem érzem azt, hogy “jaj megint mindjárt hétfő”. Van, akiknek az egyetemi éveik a legjobbak, én azokat kis stresszgombócként töltöttem el. Most érzem igazán jól magam, hogy a magam ura vagyok, nem kell a szüleimtől pénzt kérnem, nincs bennem az egyetem miatti stressz. Az édesanyám viszont azzal traktál folyamatosan, hogy nem hiszi el, hogy nekem ez így jó és elég, mikor mennyit küzdöttem azért a diplomáért, mennyi tandíj lett kifizetve. De én már az első évben mondtam, hogy nem érdekel annyira az a vonal, mást szívesebben tanulnék. Ne, várjak még, majd a hatályos jog tetszeni fog. Nem tetszett, akkor már csúsztam is. De ne hagyjam abba, ha már elkezdtem, igenis csináljam végig. Befolyásolható voltam, féltem attól, hogy nem boldogulnék, ha “leveszi rólam a kezét”. Azért tanultam, mert muszáj volt, nem azért, mert érdekelt volna.
Nem innen akarok nyugdíjba menni, szeretnék tanulni olyat, ami tényleg érdekel. 25 vagyok, szóval elkésve nem érzem magam, de olyan szakra/képzésre szeretnék jelentkezni majd, amit örömmel tanulok. Még nem vagyok biztos benne, mi lenne ez, ezért muszájból nem akarok újabb vonalon elindulni, csak, hogy elmondhassam, tanulok és kezdek magammal valamit.
Most olvasom, hogy gyereket se 10 év múlva szeretnél, akkor meg pláne maradj meg ebben a melóban. Ezzel is tudsz spórolni, anyagi biztonságot kiépíteni, gyerek mellett pedig felbecsülhetetlen ennyi szabadidő.
Azok a gyerekesek, akik 8 órát dolgoznak, folyton alváshiánnyal küzdenek, ha meg nem, akkor nincs idejük semmire, szalad a ház, vagy a gyerekkel nem tudnak minőségi időt együtt tölteni vagy a párjukkal nem.
Ilyen munka mellett viszont mindig kipihent lehetsz, fog jutni időd nemcsak a családodra, de magadra is, pihenésre, edzésre, filmezésre, amit csak akarsz.
"De ennyi évet én már nem húznék le a wc-n."
A kérdező meg a következő 35-40 évet nem húzná le a wc-n azzal, hogy napi 8 órában olyan munkát csinál, amit utál, ezért megkeseredett, elégedetlen és boldogtalan.
Szerintem igaza van.
Én védőnőnek tanultam, egyetlen másodpercet sem dolgoztam a szakmában, mert a gyakorlaton rájöttem, mekkora szr semmi fizetésért.
Bébiszitterkedtem 2x annyiért, mosogattam, gyárban pakoltam, stb.
Most külföldön élek, állat- és bébiszitter vagyok, emellett könyvet írok.
A vicc, hogy párom IT-s, és kezdőfizetésnek 200 rongyot kapott - csak mert "junior".
Ahhoz képest egy éven belül már Svájcban dolgozott (élt egy lehetőséggel) 7000 chf-ért.
Nevetséges, ami otthon megy. Csak azért, mert gyakornok vagy, vagy kezdő aprópénzzel szúrnák ki a szemed.
22-es, neked elment az eszed?
Hanem mert csak a pénz érdekel. - Még SZÉP, bmeg, hogy az ember nem 200 rongyért akar gürizni napi nyolcórában egész életében, és kvázi kilátások nélkül nyomorogni.
Ha a kérdező megkeresi a havi 400-at x.-ed annyi melóval, az király, és nem kéne irigykedni rá, mint most teszed.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!