Hogy értessem meg az anyámmal, hogy nem fogok az eredeti szakmámban elhelyezkedni?
Elvégeztem azt a szakot, amit félig-meddig az anyám választott nekem. Azt mondta, nem érdekli, mennyit csúszok, kifizeti, de végezzem el, ha már elkezdtem. Jogi egyetemről van szó… Aki jártas ebben, tudja, hogy a végigszenvedett 5 (6-7) év után sem könnyebb sokkal, mert ügyvédjelöltként nagyon sokan a minimálbér alatt keresnek, átlag napi 10 óra munkával és hatalmas felelősséggel. Mikor végeztem, jelentkeztem pár irodához, 200-220 ezres fizetések voltak a legmagasabb ajánlatok, de korábbi évfolyamtársak jártak úgy, hogy fizetési ajánlatot sem kaptak, mert hogy “tanulni mennének oda, vagy meggazdagodni”. Nyilván szakvizsga után jobb a helyzet, de az +3 év, újabb rengeteg tanulás, nekem meg már hányingerem volt, ha csak a Ptk. eszembe jutott, nem tudtam volna elképzelni magam azon a pályán.
Ismerős által kaptam egy teljesen más területen állást, 435 ezer forint a nettóm jelenleg, mellé még kapok cafeteriát is. Az állás home office. A napi munkámat általában 3-4 óra alatt elvégzem, és utána szabad az egész délutánom. Nem stresszes egyáltalán, vasárnap nem érzem azt, hogy “jaj megint mindjárt hétfő”. Van, akiknek az egyetemi éveik a legjobbak, én azokat kis stresszgombócként töltöttem el. Most érzem igazán jól magam, hogy a magam ura vagyok, nem kell a szüleimtől pénzt kérnem, nincs bennem az egyetem miatti stressz. Az édesanyám viszont azzal traktál folyamatosan, hogy nem hiszi el, hogy nekem ez így jó és elég, mikor mennyit küzdöttem azért a diplomáért, mennyi tandíj lett kifizetve. De én már az első évben mondtam, hogy nem érdekel annyira az a vonal, mást szívesebben tanulnék. Ne, várjak még, majd a hatályos jog tetszeni fog. Nem tetszett, akkor már csúsztam is. De ne hagyjam abba, ha már elkezdtem, igenis csináljam végig. Befolyásolható voltam, féltem attól, hogy nem boldogulnék, ha “leveszi rólam a kezét”. Azért tanultam, mert muszáj volt, nem azért, mert érdekelt volna.
Nem innen akarok nyugdíjba menni, szeretnék tanulni olyat, ami tényleg érdekel. 25 vagyok, szóval elkésve nem érzem magam, de olyan szakra/képzésre szeretnék jelentkezni majd, amit örömmel tanulok. Még nem vagyok biztos benne, mi lenne ez, ezért muszájból nem akarok újabb vonalon elindulni, csak, hogy elmondhassam, tanulok és kezdek magammal valamit.
válasza:Mondjuk erős a színvonal...
7, mit fejezzen be? Azzal kezdi, elvégezte...
Az ilyenek miatt élnek itt jól a trollok, mint pl a kérdező. Jogi egyetemet te max fotón láttál.
válasza:Mért kell megértetni? Nem kell, hogy megértse. Elárulok egy titkot: felnőttél.
Fizesd vissza neki apránként a tandíjat, vágd a képébe, és utána vágd rá az ajtót. Ő nem előrevisz, hanem visszahúz.
válasza:Mondd neki, h 50 éves ügyvéd ismerősömnek alig marad fizuja, miután 400 ezret kell adózni a kata eltörlése óta, és irodát kell bérelni, meg 1 alkalmazottat fenntartani. Konkrétan másodállásban is dolgozik a pasas, úgy, hogy egy kis lakást is kiad albérletbe.
Ezerrel menne külföldre, de a szakmája sajnos országspecifikus, és nem tud kint elhelyezkedni.
válasza: válasza:Én teljes mértékben megértelek téged. Párom másodéves gyógytornász hallgató volt amikor már tudta hogy ő nem szereti a szakmát és nem is szeretne ebben dolgozni. Családtól persze jött a felháborodás hogy ez egy nagyon szép szakma, milliókat lehet vele keresni és ha már elkezdte igenis fejezze be, lesz egy papírja. Én tudom a legjobban hogy mennyire szenvedte végig a 4 évet csak azért hogy ne legyen probléma a családban. Én voltam az egyetlen aki azt mondta neki hogy figyelj, itt senki sem tudja hogy miről beszél hiszen életükben nem jártak egyetemre és fogalmuk sincs hogy min megy keresztül az ember egy egy vizsgaidőszakban. Inkább hagyja ott de legyen boldog, csinálja azt amit szeret. Sőt, sokan azzal sincsenek tisztában hogy ha állami képzésen tanulsz az csak úgy állami hogy a képzésed időtartamát hazai munkaviszonyban 20 éven belül ledolgozod. Ha nem teljesíted fizetheted vissza a képzés díját. És igen, folyton azzal jöttek hogy de magánba megéri csinálni. Bizony, megéri, de ahhoz 2 év kórházi gyakorlatot kell teljesíteni, ki kell alakítani a vendégkörödet, bérleti díjat, rezsit és katát kell fizetned magad után. Arról nem is beszélve hogy a környéken telített a szakma és nincs elhelyezkedési lehetőség. Ez persze senkit sem érdekelt, egy valamit tartottak szemelőtt, hogy de lesz egy DIPLOMÁD. Számomra egészen megdöbbentő hogy még mindig mennyire társadalmi elvárás a diploma. És ezzel én nem leszólni szeretném azokat akik diplomával rendelkeznek, sőt le a kalappal de igazán felfoghatnák az emberek hogy nem mindenki szeretné.
A párom végül elvégezte az egyetemet, de ő is belátja hogy sokkal bátrabbnak kellett volna lennie. Ő azóta futár, nettó 420 000 Ft a fizetése és imádja. Mellette pedig autós oktatónak tanul mert most jött rá hogy valójában ő ezt szeretné csinálni. A családja idővel elfogadta a döntését, bár sok támadást kapott utána is. Idővel viszont mindenki megnyugodott és elfogadta a helyzetet.
Ezek szerint most jó fizetést kapsz, esetleg apránként vissza tudod fizetni édesanyádnak a tandíjadat, hátha akkor nem fogja folyamatosan felhántorgatni neked. Azért ez elég nyomasztó tud lenni.
Szerintem nem vagy még elkésve, én azt a nézetet vallom hogy lehetőséged mindig lesz tanulásra, és ha elég kitartó vagy akkor bármikor el tudsz végezni egy szakmát. A legfontosabb hogy ne gyomorgörccsel menj dolgozni, szeresd is azt amit csinálsz. És leszarni hogy ki mit gondol vagy mit vár el tőled, ez a te életed, meg van a jogod hozzá hogy azt csináld amit szeretnél és hogy jól érezd magad. Csakis te tudod hogy min mentél keresztül az elmúlt 5-7 évben.
Sok sikert és remélem hogy sikerül megvalósítani az elképzeléseidet. :) Kitartást! :)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!