Vannak itt olyanok akiknek előítéletei vannak a kisgyerekesekkel, kismamákkal szemben? Ha igen akkor miért?

én 23.12-el teljesen egyet értek.

mikor terhes voltam nem vártam el soha a helyet sehol a tömegközlekedésen. a terhesség nem betegség. az én anyukám még terhesen kapálta a veteményest, mégis 4 egészséges gyereket szült. akkor nem álszentség nyafogni, hogy jajj terhes vagyok, helyet kérek? öregen is nehéz lesz, túl lehet élni. ha valaki egészséges és életében mozgott bírja lábbal is, tüdővel is. mint ahogy azt sem vártam el, hogy terhesen előreengedjenek, hisz lássuk be, mikor már nem dolgoztam én értem rá a legjobban, míg mások talán siettek. minden másban ugyanúgy tekintettem magamra, mint egy normális emberre.

ezek nem előítéletek, tehát ha meglátok egy kismamát vagy gyerekes anyukát nem gondolom róla egyből ezeket. ezek tapasztalatok, tisztelet a kivételnek, mert persze azok is vannak.

mindezen túl én bírom a kismamákat és a pici gyerekes anyákat, holott magam is az vagyok(2 éves lányom van és 5 hónapos terhes vagyok). kikészít, ahogy egy szűrővizsgálaton a várakozó 15 kismama közül max egy van, akivel érdemben lehet valamit beszélgetni, más mindenki csak a gyerekről, de megállás nélkül. a szomszédommal jóban voltam, mióta gyerekeünk van mindig az az első kérdése, hogy "hogy vagyunk, hogy vagyunk, mennyit gyarapodott a súlya?". idegesítő.

Nekem is vannak előítéleteim, bár hozzáteszem én alapból nem szeretem a gyerekeket. A normális kismamák, gyerekek közömbösek számomra, nincs velük bajom, de egyes szülők nagyon sokszor túlzásba esnek. Pl. az egyik svéd bútoráruház csak úgy hemzseg a kismamáktól és kisgyerekektől. A szülők nagy ívben tesznek arra mit csinál a "szemük fénye". Én megyek normális tempóban, nézelődök és egyszercsak belebotlok 2 gyerekbe, majdnem fellököm őket, erre a szülők rámförmednek, hogy mit képzelek, hogy merészelem fellökni a kisgyereket. Talán nekik kéne figyelni rájuk és maguk mellett tartani.

Aztán, múltkor bemegyek patikába, két fiatal anyuka vásárol, mindkettő kisgyerekkel van. Az egyik anyuka felteszi a gyereket a pultra (oda ahova mások a táskájukat, gyógyszereket pakolják), a másik gyerek összenyálazza a vitrint, az anyuka meg csak nézi.

Rendszeresen előfordul, hogy élelmiszerboltban az anyuka megy a gyerekkel, mindenkit fellök, persze elnézést nem kér, mert hát az természetes, hogy neki mindent szabad. Az ilyen nők nem tudom hol élnek. Azt hiszik, hogy attól, hogy gyerekük van, már más kasztba tartoznak és felsőbbrendű lények. A gyerek pedig szintén olyan lesz mint a szülő, mert azt gondolja, bármit megtehet,úgyse szólnak rá. Tisztelet a kivételnek, mert azért még vannak olyanok, akik normálisan nevelik fel a gyereküket.

Érdekes kérdés, csak talán nincsen pontosan megfogalmazva. Nem magának az illetőnek az állapota (állapotos, kisgyereke van) indokolja az előítéletet, hanem az esetleges viselkedése.

Egyébként aki ilyen jellegű előítéleteket táplál magában, az azon gondolkozzon el, hogy ő maga vajon nem volt-e kisgyermek, és az ő édesanyja vajon nem volt-e valaha állapotos, majd kisgyermekes asszony. Ez olyan, mintha saját magunkkal szemben lennének előítéleteink.

Épp azért létezik még mindig bennünk, és körülöttünk az élet, mert jelen van benne a gyermekáldás és a születés.

Én mondjuk nem értem, hogy a tömegközlekedési eszközökön miért is kellene nekik átadnom a helyemet?. Terhes, van 15 plusz kilója, na és, nagyhasú bácsinak se fogom átadni a helyemet.

19/L

Mondjuk azért te egyszerű lélek, mert, ha nagyot fékez a busz, a kismama a nagy pocakjával elesik, akkor el is veszítheti a babáját. Plusz, majd megtudod, hogy ez nem, csak 15 kg plusz, hanem ha nem szerencsés a kismama, akkor rengeteg görccsel, rosszulléttel járó állapot.

Látom fáj az igazság, ezért vannak a negatív történetek lepontozva.

Egy anyuka már nem is lehet rossz? Jaaaaaa, ha gyereke van valakinek, akkor rögtön angyal? Na persze...

Viccesek vagytok!

A terhességem alatt szerencsére csak párszor kellet bkv-znom, kb. 5x, abból 3x át akarták adni a helyet, de nem fogadtam el, tök jól voltam állva is. Az egyiknél egy nő vagy 5 percig erőszakoskodott, hogy de igenis üljek le, hiába mondtam, hogy előtte az orvosi váróban 2 órát ültem, így jól esik állni :)

Olyan is volt, hogy pl. postán, gyógyszertárban előreengedtek, amikor a kicsivel a karomon és a nagy kezét fogva beálltam a sorba, de ha nem sietünk és nem nyűgösek a gyerekek, akkor kedvesen elutasítom. Nem érzem magam kivételezettnek azért, mert gyerekeim vannak és a gyerekeknek is meg kell tanulniuk, hogy nem körülöttük forog a világ.

A kisfiam mindenhol előre akar menni, pl. egy olyan játéknál, ahol sorba kell állni, ilyenkor mindig kedvesen elmagyarázom neki, hogy ki kell várnia a sorát. Néha hisztizik, de úgy látom, hogy a 100. után már kezdi megérteni :)

De nagyon sok szülő valóban el van szállva, magától is, de persze legfőképpen a gyerekétől, ezért semmiért sem szól rá, pl. emberek rugdosásáért stb, de az ilyenek gyerek nélkül is bunkók voltak már.