Vannak itt olyanok akiknek előítéletei vannak a kisgyerekesekkel, kismamákkal szemben? Ha igen akkor miért?

Én mondjuk nem értem, hogy a tömegközlekedési eszközökön miért is kellene nekik átadnom a helyemet?. Terhes, van 15 plusz kilója, na és, nagyhasú bácsinak se fogom átadni a helyemet.

19/L

ma 22:26

talán azért, mert nagyot fékez a busz, elesik, belekönyölnek a hasába és annyi a babának.. ennyi eszed, hogy lehet 19 évesen?

19L

Nekem azokkal az anyukákkal/kismamákkal szemben vannak előítéleteim, akik azt hiszik, ők az atyaúristenek, mert kisgyermekük van/gyermeket várnak.

Akik azt hiszik, hogy nekik akkor mindent szabad, és kiakadnak, ha nem körülöttük forog a világ.

Én speciel terhesen sem vártam el hogy átadják a helyet a buszon, sőt, visszautasítottam, mert nem beteg voltam "csak" várandós.

(egy 30 éves anyuka)

22:26

Épp azért mert +15 kiló,fáj a lába a terhes nőnek meg a derekuk is legtöbb esetben. És átadom a helyemet ha úgy adódik.

Sőt idős embereknek is átszoktam adni.

16/L

Munkakeresésnél... nekem alapból nincs benne az önéletrajzomban, de ha rákérdeznek, természetesen nem tagadom le. Volt olyan, hogy átmentem két szürőn,és harmadik alkalommal feljött a téma. Amikor mondtam, hogy van egy bölcsis-korú kislányom, felállt a hölgyike, felémnyújtotta a kezét, és megköszönte a türelmemet, meg hogy ennyiszer befáradtam hozzájuk. Úgy éreztem ott magam, mint előtte soha és azóta sem. El sem tudom mondani.

A tömegközzel pozitív tapasztalataim vannak, mind várandósan, mind babával, babakocsival.

Én is kisgyerekes anyuka vagyok, de nagyon nem bírom a legtöbb szülőt. De komolyan, csak egy példa: elvittem a fiam egy gyerekkoncertre, már csak hátul volt hely, persze egy csomó szülő elöl felállt, gyerekkel a nyakában, így hátul már semmit nem lehetett látni. De persze az a lényeg, hogy az Ő gyerekük jól lásson, másé meg kit érdekel...

Meg amúgy is sok szülőnél tapasztalom, hogy a saját gyerekük a minden, másé meg pusztuljon, tolakszanak, furakodnak, sokszor más gyerek elé.

ooooh, a kisgyerekes tömegközlekedéses élményeimről tudnék mesélni... Vannak nagyon édi anyukák, velük semmi bajom, de azok, akik a "még gyerek" kifogással jönnek és fél órán át hallgathatom jobb esetben csak hallgathatom a gyerek kajabálását, azt utálom. Na meg amikor vagy 2-3 alkalommal ültettek le gyereket velem szemben, hulla fáradtan voltam a teli héven és mind a két esetben rugdostak. Az egyiknél szólt az apuka, h nem szabad, a másikban sáros lábbal kaptam a dolgot a világos nacimmal, és persze az anyuka volt felháborodva, hogy hogy merek beleszólni...

Amúgy meg én is átadom a kismamáknak a helyem, meg a metrón a pici gyereknek, mert nem tud kapaszkodni, el ne essen, szerintem ez nem elvárás kérdése és eszembe sem jut, hogy a kismama beteg lenne, csak azért biztonságosabb ülve utazni, meg a nagy poci, pisiinger és dagadt boka talán jobb ülve.

Egyszer majdnem szívrohamot kaptam, amikor a héven leszállni készültem, velem szemben anyuka, karjaiban a világ legcukibb babájával, és a hév vmiért hirtelen fékezett, mikor leszállni készültem, és hála istennek, hogy tudtam korrigálni az esésem és csak az anyukát találtam el kicsit a taknyolás előtt, de a babának nem lett baja.