Biszexuális vagyok, hogyan mondjam el a férjemnek, a családomnak, a barátaimnak?
2-3 évvel ezelőtt vallottam be magamnak, hogy biszexuális vagyok, addig csak kíváncsi heterónak tartottam magam.
A férjem és a közös baráti társaságunk nem kimondottan homofóbok, de nem örülnének neki, hogyha lenne egy olyan közöttük. Sokszor poénkodnak a transzokon is, ami nekem rosszul esik, de ők persze nem tudják. Amikor behozták a melegellenes törvényt, hogy ne lehessen érzékenyíteni, meg az örökbe fogadást megszüntették az egyedülállóknak, akkor egyet értettek vele, hogy milyen jó, hogy korlátozzák, és nem kapnak meleg párok babát. Akkor nekem rosszul esett.
Férjem haverjáék gyereket várnak, és poénkodtak, hogy milyen neme lesz, és rohadtul rosszul esett. el akarom mondani a férjemnek legalább, hogy mi a helyzet (nincs másik nő, se ferfi), de félek, hogy hogyan reagál rá. Van egy 2 hónapos kislányunk.
válasza: válasza:Remélem minden rendben lesz, kérdező.
Mondjuk soha nem fogom megérteni itt a többieket, meg hogy a férjnek ez az egész miért fáj, de már mindegy is.
Jóban, rosszban... legalábbis nálunk.
Te ne mondj neki semmit, légy olyan mint a nagy Edit asszony, férjuradnak csak a jót mondd, különben agyon ver.🙂 Jöttök az őszinteséggel meg a hazugsággal, aztán ti mennyire őszinték vagytok. Azta mindenit!
Egy házasságban közösen cipelik a terheket, én úgy tudtam.
válasza:"Se azzal nem jött, hogy megcsaltam, se azzal nem jött, hogy ki akarom próbálni.Hatalmas nagy veszekedés volt, el is ment pár órára, most próbál ezzel megbékélni."
Akkor mégis miért volt veszekedés és mivel kell megbékélni?
"Jóban, rosszban... legalábbis nálunk."
Bizony, azért megy el pár órára megbékélni.
"Egy házasságban közösen cipelik a terheket, én úgy tudtam."
Igen. A terheket. Nálad mi a teher? Mert a biszexualitásod egy teny, az meg hogy eltitkoltad, hazugság.
válasza: válasza:Nem,egy házasságban nem kell közösen cipelni a terheket,pláne hogy ez nem az. Ez csak egy hazugság,neked volt teher hogy nem mondhatod el. Most elmondtad de csak azért mert ez így neked jobb. A teher amit közösen cipelsz az inkább olyan mint mikor beteg vagy és a pároddal együtt oldjátok meg az anyagi nehézséget vagy együtt nevelitek fel a gyereket. Nem közös teher hogy eltitkolsz valamit aztán hirtelen rádobod. Valszeg ha nem lenne q baba simán elhagyott volna....
A szeretet egyik formája az is hogy nem doboz rába párodra q saját problémád,mert itt ugyan miben lenne jobb neked? Le tudsz feküdni mással,megváltozik a baráti társasag vagy férjed hozzáállása ehhez? Nem ,nem fog megváltozni csak szerencsétlen úgy fog tenni. Aztán te meg leszel később sértődve mert nem fogad el őszintén csak úgy tesz...
válasza: válasza:Akkor happy end, hurrá, nincs itt semmi látnivaló!
Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy ugyanúgy egy homofób, korlátolt *öcs marad, de hát te választottad, ahogy a barátokat is, neked kell ebben a csodás közegben élned.
Lapozzunk!
Úgy volt, hogy mondtam neki, hogy ne szóljon bele, hagyjon engem végig mondani. Elkezdtem mondani, és közbeszólt, hogy én neki ne mondjak olyat, hogy biszexuális vagyok, azt se tudom mit jelent, hülyeség, stb. És hogy ne legyek degenerált, hogy ennyi évesen jövök rá, hogy mi van. Ezen összevesztünk elég csúnyán.
Én meg rá kiabáltam, hogy nem mertem sokáig még magamba se beismerni, és hogyha lehetett volna vele őszintén beszélni, akkor rég mentettem volna, nem kellett volna 2-3 év, hogy lelkileg összeszedjem magam. Erre ő elment, hogy nem hallgatja ezt tovább.
Elmondta a féltestvérének, aki azt mondta, hogy valószínűleg ennek voltak már jelei, csak ő nem (akarta) észre venni. Beszélgettek, aztán hazajott, én elmondtam az én sérelmeimet, ő elmondta az övét, kérdeztem, ő válaszolt, ő kérdezett, én válaszoltam. Nem tudtuk teljesen megbeszélni még.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!