Mikor és miért lettek ennyire elszeparálva egymástól a gyerekek?

Tehát ha jól értem az a bajod hogy nem passzolhatod le a gyereked más anyukáknak és ha mégis sikerül, akkor viszonozni kell?

2020-2010-től lett az internet könnyen elérhető és szinte mindenki számára megfizethető, a baj innen gyökeredzik, mert kényelmesebb a fotelből osztani az észt mint személyesen, ennek következménye, hogy nem megyünk közösségbe mi felnőttek (persze tisztelet a kivételnek és a közösségi programok szervezőinek) és ennek köszönhetően a gyermek sem. Illik viszonozni a meghívást hm... ez talán valahol alap, ha ő elhív a szülinapjára, akkor illik vissza hívni, ez is a közösség építés egyik alapja lehet, az hogy glancba kell vágni a lakást, nos ez sajnos ezzel jár, persze itt sem érdemes túlzásba vinni csak hát mi is jó benyomást akarunk tenni mindenkire és ezért megyünk bele ostobaságokba is. Pl ha ő 10 gyereket hívott meg 2 torta is volt, akkor mi is minimum 10 gyereket hívunk 2 tortával, mert hát ha ő is akkor mi is... Ez van akit elrettent, mert nem tudja megtenni, így inkább nem jár közösségi programokra.

Az embereknek dolguk van. Ez neked új?

nem is lesz 😁

Hát figyelj, én 32 vagyok de nálunk sem volt szokás máshoz átjárkálni. Az árokparton, kertben, parkban lehetett együtt játszani (játszótér akkor nálunk nem volt) de eszünkbe sem jutott volna egy másik gyerek otthonába (= a kerítésén belülre) bemenni. Ha pedig valakit átvittek egy másik gyerek családjához játszani, az ugyanúgy meg volt beszélve, mint mostanság, nem csak odapasszolta a szülő, hiszen a fogadó gyereknek is vannak szülei, akiket zavarhat a vendég gyerek.

Egy: mi tart attól vissza bárkit hogy játszótereztesse a gyerekét ovis kor előtt? Semmi. Mi köze ahhoz a bandázásnak, hogy nem sózhatod rá csak úgy másra a gyereked? Megint csak semmi. A viszonzás meg mindig is alap volt minden szívességért, már hatvan éve is. Úgyhogy mi a problémád? Persze már akkor is volta emberek akik azt hitték nekik minden is jár alapból, de nekik nem kell semmivel segíteni a másikat.

Nekem sincs gyerekem, de nem értem a felháborodást. Tök furi, hogy neked ekkora szenvedés takarítani (amit amúgy is kell, ha nem hívsz át senkit), illetve megetetni egy gyereket, ha már nálatok van.