Miért kell azon gúnyolódnia, beszólogatnia a családtagjaimnak, főleg a szüleimnek, hogy "nem tudok" telefonálni lassan 20 évesen?

Azért gáz ez a beszólongatás, mert ez a fóbia nyilván nem húszévesen kezdődött a kérdezőnél...

Már kora tizenévesen el kellett volna vinniük pszichológushoz.

34 éves vagyok, rühellem a telefonálást. Azt is, ha az enyém csörög. Egyszerűen túl tolakodónak érzem, hogy a másikat rákényszerítem arra, hogy mostazonnal kommunikáljon velem, és én is utálom, ha velem teszik ezt. 2022 van, jó pár éve létezik a messenger, email, viber stb., inkább írok a másiknak, az meg majd megnézi, amikor alkalmas neki, és válaszol, amikor alkalmas neki. Szóval ha csak lehet, én is kerülöm a telefonálást.

Mindazonáltal én is azt gondolom, hogy ennyire kiborulni tőle azért nem normális dolog. Amit leírsz, az olyan, mintha rendesen félnél hozzászólni a másik emberhez, és értem is amúgy az érzést, mert mondjuk tinikoromban nekem is ez volt, csak aztán kinőttem. Telefonálok, ha kell, bár gyűlölöm, de nem parázok tőle. Azért az a szint, hogy hánysz az idegtől, ha telefonálnod kell, tényleg megérne egy pszichológust.

Emellett a családod hozzáállása rohadt toxikus, valószínűleg sokat rontanak a helyzeten. Velem az autóvezetés kapcsán csinálták ezt, meglett a jogsim, nagyon nehezen akarták a szüleim odaadni a családi autót, egy idő után inkább nem is kértem. Évek teltek el, mire lett saját kocsink a férjemmel, és én már nem mertem vezetni. Mikor gyerekeim lettek, és fontos lett volna, hogy vezessek én is, újra elkezdtem, de a szüleim és a tesóm folyamatosan beszólogattak, akárhányszor ez szóba került. Ja, nem azért, mert szarul vezettem, hanem csak simán a tény miatt, hogy egy ideig nem mertem, és jujj, most próbálkozom, folyton kiálltak az udvarra, mikor mentem el tőlük, és gúnyosan nézték, hogy na, sikerül-e megfordulni, hogy fordulok meg stb. A helyzet odáig fajult, hogy teljesen jól ment az autóvezetés, de ha valamelyik családtagom jelen volt és nézett, elkezdtem stresszelni, kapkodni és bénázni, remegett a lábam, többször lefulladtam. Ha nem voltak ott, akkor nem volt ilyen. Évekbe telt, mire ezt levetkőztem, és nem mondom, hogy már nem zavarnak, mert jobban örülök, ha inkább nem kísérnek ki és várják meg, míg megfordulok és elindulok tőlük, de már nincs rám ilyen hatással a dolog. Szóval biztos, hogy a családtagjaid vagy 6 lapáttal rápakolnak a problémádra ezzel a kötsög viselkedéssel.