Mit tennél, ha a helyemben lennél?

Úgy bírom ezeket a 27 évesen bepánikoló apukákat. Azt nem értem, akkor mikor állna készen? Valószínűleg ha rajta múlik, akkor soha. Én férfiként azt mondom, hogy beszéljétek meg ezt alaposan, mert ha azért elhagy, mert lesz egy közös babátok(amiért más párok mindenüket odaadnák), akkor ez nem szerelem, ez semmi.

Nekünk is becsúszott, és meg is tartottuk, egy pillanatra sem gondoltunk arra, hogy ő nem kell. Ma pedig már meghalnék érte, annyira imádom a kislányom.

Szerintem egy abortuszt sosem tud megbocsátani magának az ember, ha van egy parányi kis lelke.

Ha nem birod eltartani, vetesd el.

Egy babát szerintem biztos anyagi helyzetbe és biztos kapcsolatba érdemes megszülni. Hogy megtudd neki azt, amire szüksége van. Oda, ahol így is nehezen boldogulnak, szerintem nem kell gyermek még. Mindennek eljön az ideje. És itt nem a párod miatt merül fel az elvetetés, hanem azért, mert nem tudnád eltartani. És elég felelőtlen az, aki ennek ellenére, azt tanácsolja, hogy nesze neked, szüld meg, aztán ha szarul is, nyomorogva, de neveld fel. Ez a Te jövőd, életed... Gondold át milyet szánsz magadnak, mert egy idő után már késő lesz, és nem választhatsz. Vissza pedig nem csinálhatod.

Köszi az infót! Sajnálom :(

Igaz még fiatal vagyok, de nem lehet, hogy nem igazán tervez veled hosszú távra? 27 évesen már valahogy készen kellene állnia, nemde?

... különben is csak te védekeztél, ő semmit sem tett az ügy érdekében...bocsi de annyira ki tudok akadni az ilyeneken, hogy a pasi azt mondja, hogy nem akarja, közben a nő meg szenved, és nem érti meg hogy az abortusznak következményei vannak, azt hiszi, hogy olyan mint a pirula... hát ő meg akkor rágcsáljon cián kapszulát.... A nő meg szenved, hogy hogy fog tudni megbarátkozni a lelkiismeretével, hogy hogy fog tudni megbirkózni azzal a ténnyel, hogy lehet hogy nem lehet gyereke...és akkor majd 2 év múlva előáll, hogy gyereket akar, és kiderül, hogy nem lehet neked, akkor ő ott hagy, és keres mást, mert most ilyen hepje van?

Esetleg örökbe adás még nem merült fel köztetek? Sok pár van akinek nem lehet sajátja, ezzel legalább segítenétek, másrészről meg mégiscsak megszülöd, és lehet meggondolja magát (bár erre azért ne alapozz...) és nem lehet az a lehetőség sem, hogy utána nem vállalhatsz gyerkőcöt... ha meg felnő és megkeres, akkor is tiszta lesz a lelkiismereted, mert legalább megpróbáltad.

Azt nem tartom jónak, hogy tartsd meg, ő meg majd megbarátkozik a gondolattal! És ha nem? Akkor mi lesz? Elhagy, és ott állsz egyedül a babával! Anyudnak abban igaza van,hogy ezt a döntést kettőtöknek kell meghozni!

De tényleg nem lehet igazán jól dönteni ebben a helyzetben! Viszont ha azt nézzük, fiatal vagy még, lehet még gyereketek! Az anyagi dolgok mellett nagyon fontos, hogy a baba olyan helyre szülessen, ahol őt akarják, szeretik. Talán ez még az anyagiaknál is fontosabb. Csak hogy nálatok sajnos még ez sincs meg, mert a párod nem akarja. Szóval én a helyedben mégegyszer leülnék vele felnőtt módjára megbeszélni, és ha egyáltalán nem tudnám meggyőzni, akkor mérlegelném, hogy őt mennyire szeretem. Ha úgy gondolom, hogy nagyon, és egyébként minden rendben van a kapcsolatban,akkor elvetetném!