A családban a gyerekem "rossz gyereknek" van bélyegezve, mert eleven? Jogosan esik rosszul?
Férjem oldalán lévő rokonoktól (nagyszülők, nagynéni, neki a családja).
2 és fél éves, egyáltalán nem éreztem soha "rossznak".
Értelmes, szófogadó, szerintem a koránál jóval fejlettebb is (tudom tudom, minden szülő ezt mondja). De igen, szeret kint a szabadban játszani és szaladgálni, imádja, ha akadálypályákon kell átmennie, a játszótéren is biztos a nagyobbaknak való játékokra mászik fel. Nem durva, nem erőszakos.
Ezzel szemben az unokatestvére 6 éves, ő a "jó gyerek" mintaképe, mert ha bármi családi összejövetel van, csak ül az anyukája ölében, néha suttognak egymásnak valamit és ennyi. De pl. étterembe a mai napig nem lehet vele menni, mert fél az idegenektől és ha ránéz valaki, ordítani kezd. Nyaralni nem járnak, egyszer repültek vele 4 éves korában, a 2,5 órás repülőutat oda és vissza is végigüvöltötte. Most voltunk anyósoméknál mikulásozni, kapott a két gyerek csomagot, az enyém virgácsot is, mert hogy "nyáron milyen rossz volt, hát nem emlékszik?!". Mert hogy mikor a születésnapját ünnepeltük, kézzel beleevett a már felvágott, összemancsolt tortájába...
Tavasszal jön a kistesó nálunk, bármikor ott vagyunk anyósoméknál, azt hallgatom, hogy ilyen rossz gyerek mellé nem kéne még egy, mi lesz velünk majd, szaladhatunk 50 fele.
És ezt ugyanígy mondják a gyerek előtt is.
Én azt tartom durvának, hogy ezt a gyerek füle hallatára mondják. Amúgy is jogosan esik rosszul, de hihetetlen, hogy magukat nyilván értelmesnek tartó felnőtt emberek nem képesek belegondolni, hogy ezzel milyen lelki sebeket okoznak a gyereknek - mert lehet, hogy most még kicsi, de már most is érthet belőle valamit, és egyre inkább meg fogja érteni.
Ne higgyék azt, hogy nem. Én pl. mai napig emlékszem arra, hogy 7 éves koromban (jó, persze, nagyobb voltam már, mint a te kicsid, de most nem az életkor a lényeg) egyszer meghallottam, amint a nagynéném rosszat mond az anyukámra. Utána kb. 20 évig nem álltam szóba vele, és ezt szó szerint kell érteni. Én egyke voltam, szóval nem volt kivel hasonlítgatni, unokatestvéreim sem voltak, de azért az elv ugyanaz valahol. A gyerek nagyon is felfogja az ilyeneket.
Én ezt kerek-perec megbeszélném velük, hogy ne mondjanak ilyeneket a gyerekre, legalább akkor ne, ha ő is hallhatja, mert akkor nem viszem hozzájuk, és kész. És most komolyan, azért "rossz" egy két és fél éves gyerek, mert kézzel beleeszik a tortába? Ne vicceljenek már, ez nevetséges!
Amiket előttem leírtak, azokkal egyetértek, de ne haragudj, szerintem az is bicskanyitogató, ahogy te beszélsz a rokonaid gyerekéről, csak mert csendes, szorongó.
Nekem úgy tűnik kicsit, hogy egymással van bajotok, nektek felnőtteknek, és a gyerekeken csattan.
13-ra:
Bennem is fölmerült, nem autista-e az a 6 éves.
Az a szerencsétlen helyzet, hogy éppen egy vélhetően autizmussal élő az unokatestvér. Akihez hasonlítva mindenki virgácsot kapna.
A repülős, vendéglős sztorit a nagyszülők tudják?
Én a gyermek érdekében ultimátumot adnék. Ha még egyszer különbséget tesznek a két gyerek között, soha többet nem vinném oda. A gyerekek nem hülyék, tuti érzik a hátrányos megkülönböztetést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!