Ha újrakezdenéd az életed akkor csinálnál gyereket?

Ha valaki gyerektelenül ide téved, most biztos nagyon elszegte ez a kedvét egy életre. :D

Nekem pl nincs olyan ismerősöm, akiről azt mondanám, hogy a szülei visszacsinálnák őt, ha lehetne. Mondjuk nekem normális ismerettségi köröm van. Úgy értem, senki sem gyújtogató, drogos, piás stb…Mert valaki említette itt, hogy jajj, a babakor az semmit, majd utána mit csinál a gyerek. Nyilván rengeteg “gyermek” okozhat csalódást, ha olyat csinál, de ez egy elenyésző százalék. Nekem gyerekeim, vagy például én testvéreimmel anyánk felnőtt gyerekeiként szerintem teljesen normális tinikort és fiatal felnőtt kort éltünk meg.

Rengeteg kéz kellene megszámolni, ahányszor hallottam például én otthon, hogy a büszkeségük vagyok és az én gyerekeimért is majd “elepedtek”. :D

Egy ismerősömnek például 18 évesen halt meg a fia. Szerintem bármit megtenni, hogy visszahozza. Az életét adná, ha az ő gyereke élhetne. Megszülné mégegyszer és belehalna, de megtenné, ha lehetne a fia életéért cserébe.

Nem tudom mi értelme van ideírni amúgy, hogy “én mindennél jobban szeretem a gyermekeimet, az életemnél is…DE ha megtehetném inkább nem szülném meg”

Lol. Inkább ne mondjatok semmit. Nem gáz, ha nem imádjátok annyira mint kellene, de ne mossátok már ennyire a nyelvetekkel a saját valagatokat. :D

Ha kitörölnéd a hőn szeretett gyereket, akkor mégsem szereted annyira. Itt nem kell tökéletesnek lenni, valljátok be egyenesen, nem kellenek a DE szócskák.

Van a facebook-on az I regret having children oldal, és ott ugyanezeket írják. Hogy nem azt bánják, hogy megszületett a gyerekük, csak ők nem akarnak szülők lenni.

Nekem ugyan nincs gyerekem, de empátiám sajnos túl sok is, és értem, amit mondanak. Valahogy a legkevesebb empátia mindig szülőktől jön.

"Hogy nem azt bánják, hogy megszületett a gyerekük, csak ők nem akarnak szülők lenni."

És ezzel nincs is semmi gond. :) A túlidealizálás a gond. Én sem vagyok tökéletes szülő. Sok mindent máshogy tennék, mint tettem.

Ez olyan, mint hogy milyennek "kell" lenni egy nőnek. A túlzott elvárások miatt van pedig annyi önbizalomhiányos, testképzavaros nő.

Ahogy szülő is. Sokkal nagyobb haszna lenne olyan képzéseknek, amik az önismeretet fejlesztik szülőknek. Hogy nem baj, ha nem vagyunk tökéletes szülők, emberek. Senki sem az.

"Azt hittem, jobb anya leszek, de most, hogy már van egy (4 éves), rájöttem, hogy nem vagyok eléggé anya típus, úgy értem, az a fajta, akit 0-24-ben csak a gyerek köt le, és ez tényleg boldoggá is tesz."

Nem kell ezért xarul érezned magad. :) A normális az lenne, ha semelyik szülőnek nem 0-24 csak a gyereke lenne, hanem vágyna másra is, máshova is, én időre. Ezért van annyi tönkrement házasság, meg szétroncsolódott, idegileg tönkretett nő.

Nem vagy ennyitől xar anya.

#57

Köszi, kedves vagy. 🙂

"Ha valaki gyerektelenül ide téved, most biztos nagyon elszegte ez a kedvét egy életre. :D

Nekem pl nincs olyan ismerősöm, akiről azt mondanám, hogy a szülei visszacsinálnák őt, ha lehetne. Mondjuk nekem normális ismerettségi köröm van" Úgy érted, hazudnak ahogy társadalmilag el van várva, hogy minden fasza ha gyereked van? Azt sokan csinálják. Ezért kínlódik annyi fiatal ha gyereke lesz, ezért hiszi magát szar szülőnek, mert a valóságban senki nem olyan überfasza szülő mint ahogy a kirakatban mutatják...

"Úgy érted, hazudnak ahogy társadalmilag el van várva, hogy minden fasza ha gyereked van?"

Nem, nem úgy értem, hanem úgy, ahogy leírtam. :D Ne legyél tahó. Semmi sem lesz attól fasza, hogy gyereked van. De attól még lehet fasza, hogy gyereked van. Én elhiszem, hogy vannak szülőt idegroncsá tevő felnőtt "gyerekek", vagy fel nem készült szülők, mint a kérdésből is látszik, de mint írtam, én nem tapasztaltam ilyen a közvetlen környezetemben, nem hiszem, hogy ez az "általános", bár kétségkívül létezik. Ezért másoknak viszont meg azt kellene elfogadni, hogy a szülők nagyrésze még mindig normális gyereket nevelt, és nem bánták meg, hogy gyerekük, és olyan amilyen született.