Miért ő az ideges és felháborodott, miközben ő volt, aki rosszul számolt?

Gyerekem (21 éves) elment bevásárolni, levett 3 ezret a tartalékból, ahogy azt beszéltük. Hívott, hogy egy kivétellel minden volt, és hogy a maradékot visszarakta, szóval van xy ft-nk még. Node az nem lehet, annál több van. Megszámolta még egyszer, hát ugyanannyi. Erre elkezdtem már kiabálva mondani neki, hogy az hogy az istenbe lehet, mire felemelt hangon kezdte mondani, hogy nem vett el többet, nem tudja. Megszámolta megint, ugyanannyi. Jött a postát, azt elintézte, aztán megint megszámolta, és többet számolt ezúttal, de ez a szám se volt az, ami az én fejemben volt, szóval megint kiabálni kezdtem, de félig magamra, hogy én egészre emlékeztem, félig rá, hogy 21 évesen legyen annyi képessége -mindegy hogy felmentett volt matekból -, hogy annyit megszámoljon és ne hozza rám a frászt. Majdnem egy tizessel kevesebbet mondott! Utána folyt köv. a beszélgetés, de már én raktam le, mert elég volt abból, hogy ő számolt rosszul, mégis ő az, aki feszült idegekkel válaszol minden más témában, így meg minek beszélgetni bármiről. Kérdezem tőle, miért kell idegeskednie és kiabálnia, miközben csak beszélgetünk. Erre ő, hogy még mindig fel van menve a pumpa benne, amiért így kiabáltam vele. Nade hogy a fenébe ne akadjak ki, miközben ennyivel rosszul számolta el többször is?! Aztán leraktuk. Felmentett volt matekból, de a készpénzes számolás sosem okozott neki gondot, elvégre nem agyatlan.