Jogosan sértődtem meg és tettem ezt szóvá? Eléggé rosszul esett.

De tudtam, hogy a "föttétel" a probléma. Akinek adnak tortát meg kekszet, az már nem éhezik, de a magyarnak kell a "föttétel".

Egyébként mennyire gyűlölöm azokat a felnőtteket, akik a saját ételükről, italukról nem tudnak gondoskodni. Nálam mindig van egy banán vagy egy müzli, és mivel nem Afrikában vagy mélyszegénységben élek, éhezni sem szoktam. Meg 40 fokban vizet osztogatni - aki víz nélkül megy el 40 fokban, az kapjon hőgutát, komolyan.

Már ne haragudj, de vendéglátók réme vagy.

Ez a mondat nálam mindig kiveri a biztosítékot: (mint a Mátyás király mesében)

"Nem ígértem biztosra hogy megyek, de szóltam hogy igyekszem ott lenni."

Most igen, vagy nem??? Ettől feláll a hátamon a szőr, hogy lehet az, hogy egy felnőtt ember nem tudja eldönteni, hogy megy egy eseményre, vagy sem. Ennyire volt fontos az unokád? Egyszerűen te direkt csináltad így, hogy legyen mibe belekötni, tuti nem is először csináltad ezt, és már számítottak is rá, hogy nagyi vagy jön, vagy nem.

De leginkább ez a mondta vitt mindent:

"Mikor oda értem már nem volt ott szinte senki. Csak a volt férjem, és a kicsi keresztapja, meg a menyem és a fiam."

És gondolom, ezért is a menyed volt a hibás...

Ennek az egész hisztinek jóval mélyebb gyökerei vannak.

A viszonyod a fiaddal és menyeddel rendkívül mérges lehet, mert:

1. nem vagy képes konkrét szándékot jelezni az eseményre

2. a volt férjed képes volt az elejétől ott lenni (gondolom a fiad apja)

3. nem vagytok olyan viszonyban, hogy kiszolgáld magad a fiad otthonában

4. nem tudtál arról, hogy mi lesz a menü, csak utólag kutakodtál a közösségi médiában, (anyám mindig tudja, mi lesz a kaja a buliban)

5. még az is felháborít téged, hogy mire odaértél több óra késéssel, már vége lett a bulinak.

6. meg sem próbálod fordított szemszögből tekinteni az eseményeket.

Ha a fiad/menyed írta volna ki ezt a kérdést, igazán kíváncsi lennék a válaszokra.

72-es vagyok. Az új infók tükrében... Egyébként milyen a kapcsolatotok? Csak mert itt valami nagyon nem oké. Nem az jön le nekem, hogy normális családi viszonyok vannak, inkább csak amolyan udvariassági formula.

Ezek szerint azt se tudták biztosra, hogy menni fogsz, így érthető, ha nem tettek félre adagot. Mondjuk amikor már tudtad, odacsöröghettél volna. A nyitóban nem írtad, hogy mire odaértél, majdnem mindenki elment. Az is lehet, a maradékot már becsomagolták, részben a vendégeknek, részben a fagyasztóba.

Mindenesetre az nagyon érdekes, hogy a fiaddal nem vagy olyan kapcsolatban, hogy jelezd neki, éhes vagy, és jólesne valami kaja. Bár ezen segít a torta és a rágcsa is...

Szerintem itt a legnagyobb gond nem az étellel van. Teljesen úgy beszélsz a családodról, mint ha távoli ismerősök lennének. Az unokád születésnapjára mentél, egyáltalán foglalkoztál vele vagy csak ültél és vártad hogy a menyed a szádba reptesse a sült galambot?

"Hideg volt a kávé" -és nem lehet megkérdezni, hogy meg lehet egy kicsit melegíteni?

Ha mindenben ennyire passzív-agresszíven viselkedsz, örülj, ha egyáltalán meghívnak magukhoz legközelebb.

Mentél volna időben a vendégségbe, kaptál volna levest.

De nem mentél, csak lebegtettél "nem biztos, hogy meg tudom oldani" - aztán meg szóra nem nyitottad a szádat, inkább keresed a hibát a fiadban, a menyedben, mindenkiben - ahelyett, hogy megkérdezted volna, maradt-e valami az ebédből, mert neked jól esne.

Szerintem te mindenáron meg akarsz sértődni a családodra és a mártírt is játszod (aki nem kapott levest...). Nem érzed, mennyire nevetséges vagy ezzel a hisztivel?