Jogosan sértődtem meg?

Erre sztem semmilyen jó magyarázata nem lehet :S - és nem is volt. Amikor telefonban mondtam, hogy "nem is szóltál", egyáltalán nem szabadkozott, azt mondta, ő szólt, hogy majd el fog költözni (igen, korábban tényleg mondta, de akkor úgy adta elő, hogy a távoli jövőben), mintha a világ természetesebb dolga volna, hogy otthagyta a munkahelyét, vidékre költözik, és ez csak úgy derül ki számomra, hogy én hívom fel őt. A beszélgetést akkor úgy zárta, mintha kb. azt mondta volna, "minden jót a továbbiakhoz". Teljesen úgy tűnt, nem akarja tartani a kapcsolatot.

Szóval, ezt tényleg nem tudja kimagyarázni :( , itt csak az a kérdés, én megbocsássak-e. Mert most nagyon úgy tűnik, megint barátkozni akar. Én pedig nem szívesen válok meg emberektől, de ez nagyon rosszul esett.

Másodiknak: sok szempontból önző, és még ő lenne megsértődve, ha ezt felhoznám. De a lelke mélyén sztem ő is érezné, hogy igazam van.

Sajnos más barátomban is csalódtam már :/ , és lassan ott tartok, hogy legszívesebben minden leterhelő kapcsolatomat megszakítanám, ... csak azért őt is sajnálom, mert rajtam kívül tényleg nincs igazán baráti kapcsolata senkivel.

Igen, lehetséges, hogy tényleg meg kellene neki mondanom vagy írnom, de az is biztos, hogy hiába beszélünk erről, akkor sem fogok ezen soha úgy túllépni, hogy később megbízató, jó barátnak tekintsem őt.

... Nála egyébként volt egy érzelmileg százszor megterhelőbb-leterhelőbb barátnőm, mert ő folyamatosan versenyzett velem, mindig azt nézte, mibe tud belekötni, örökösen jobb akart lenni, így pedig soha nem tudtam igazán felszabadult lenni mellette. Ez a barátnőm "csak" annyiban rossz, hogy erős akarata van és önző.