Hogyan kell élni? Kinek mit jelent az, hogy ÉLNI?

Élmények kellenek, minél több!

Ez lehet buli, utazás, de akár egy kellemes séta a parkban, közben leülsz egy padra és csodálod a mókusokat, madarakat, gyerekeket.. Tölts minél több időt a családoddal, szeretteiddel, pároddal, játssz a gyereke(i)ddel, elhívhatod a barátaidat egy jó kis röhögésre, ökörködésre, grillezésre, de simán "csak" bemehetsz a könyvtárba egy jó könyvért, stb. A lényeg, hogy minél kevesebb legyen az értelmetlen üresjárat, de mindig csak olyat és annyit tegyél, amihez valóban kedved van, az eröltetés sem jó. Ha este jó érzéssel, jó kedvűen, elégedetten fekszel le aludni, akkor éltél.

Korábban mi is nagyon elszürkültünk, csak itthon voltunk, ha éppen nem volt feladat a ház körül, akkor punnyadtunk a tv előtt. Jó ideje változtattunk rajta, ha mást nem, hát vacsora előtt kimegyünk egy közeli rétre majomkodni a gyerekkel, vagy biciklizünk egy órácskát. Hétvégenként összejövünk a barátokkal egy sütögetésre, bográcsozásra, vagy gyerekprogramot szervezünk (strand, bábszínház, vadkacsaetetés, állatkert, stb.). Persze vannak napok, amikor csak a szőnyegen legózunk, vagy a kertben üldögélünk, kapirgálunk. Nem szabad semmit eröltetni! Már rég nincs hiányérzetünk a nap végén.

Élj minden napot úgy, mintha az utolsó lenne...

Amíg fiatal vagy, próbálj ki mindent, amit csak akarsz, ha ahhoz van kedved, csinálj hülyeséget, tanulni úgyis csak a saját károdon tudsz, legyél sokat azokkal, akiket szeretsz, és akik téged szeretnek, tégy érte, hogy értékes légy, és hagyj nyomot a világban...legyél optimista: minden úgy történik, ahogy történnie kell, hidd el, máshogy sem lenne jobb. Fedezd fel a külső és belső világ csodáit. Ha a nap végén fáradtan fekszel le aludni, már megérte!

Csak azt tudom elmondani, én mikor érzem, hogy ÉLEK.

Amikor élmények, kellemes érzések vesznek körül. Egyszer azt mondta anyukám és szerintem ebben nagyon igaza volt. Úgy élj, hogy ne teljen el olyan nap se, amikor legalább egy olyan dolgot nem csinálsz, ami igazán örömet okoz.

Szádeczky Kardos György

Nincs idő

Szoktál-e néha meg-megállni,

És néhány percre megcsodálni

A zöld mezőt, a sok virágot,

Az ezerszínű szép világot,

A kiserdőt, a zúgó fákat,

A csillagfényes éjszakákat,

A völgy ölét, a hegytetőt?

Nem, neked erre nincs időd!

Szoktál-e néha simogatni,

Sajgó sebekre enyhet adni,

A hulló könnyeket letörülni,

Más boldogságán is örülni,

Meghallgatni, akinek ajka

Bánatra nyílik és panaszra,

Vigasztalni a szenvedőt?

Nem, neked erre nincs időd!

S ha est borul a késő mára,

Készülni kell a számadásra,

Mérlegre tenni egész élted,

Tettél-e jót, láttál-e szépet,

És nincs más vágyad csupán ennyi:

Nem rohanni, csak ember lenni,

Hiszen már látod a temetőt!

De most már késő!... Nincs időd!

Elmondom, hogy én hogy ÉLEK!

A munka: fejlesztő, mellette 2 egyetem. Ez mondjuk reggel 8-tól 4-ig hétköznap.

Munka után: futás a szigeten, vagy úszás + szauna. Utána séta a barátokkal a Dunaparton, beülés valami jó kis helyre, buli, stb...

Emellett sziklát mászom, főleg külföldön (Ausztria, Szlovákia). Elég nagy kaland, veszély, az új dolgok felfedezése, szabadság. Itt csak magad lehetsz a gondolataiddal, és rájössz, hogy mik/kik az igazán fontosak az életedben.

Van, hogy csak úgy elmegyek bolyongani a városba, naplementét nézek, vagy éppen villámokat (pl. 2 hete a nagy viharban).

Nem riadok vissza az esőtől sem, sőt... a város rejtett szépségei ilyenkor mutatkoznak meg igazán.

Emellett sokat olvasom, heti egy buli a minimum, gitározni tanulok, krav-magáztam is egy kicsit.

Igazándiból már nagyon sok mindent kipróbáltam az életben, szóval nem panaszkodhatom.

Nagyon érdekel a szociálpszichológia, a legtöbb ismerősöm nekem mondja el a gondjait, tőlem kér tanácsot, érdekes, de még az idegenek is elsőre megbíznak bennem, egyfajta gyógyító erővel rendelkezem, ami nagyon megnyugtatja a környezetemet.

Most éppen 3 lánnyal élek egy lakásban, de nagyon jól kijövünk. Szeretek főzni, a mákosgubám pedig verhetetlen :)

Igyekszem önzetlenül segíteni a nálam gyengébbeknek, azt hiszem kijelenthetem, hogy rám mindig lehet számítani. Egyesek ezt kihasználják, de ez alapvetően őket minősíti, nem pedig engem. Nem vagyok irigy, örülök mások boldogságának, sikerének, sőt, amiben tudom, támogatom is őket.

A párkapcsolataim alapvetően tartósak voltak, kiegyensúlyozottak. Nem vagyok unalmas, mindig egyfajta energiaközpontként működtem, sokat beszélek, poénkodom, lököm a rizsát :D

Amihez kell, ahhoz megfelelő komolysággal viszonyulok, vannak terveim az életben, de nem vagyok törtető. Kijelenthetem, hogy sikeres vagyok a munkámban, és az iskolában is, a magánélet egy más tészta, mivel épp szingli vagyok, de hát, ami késik, nem múlik... :)

Egy szóval: jól érzem magam a bőrömben :)

22/F

Én bizonytalan vagyok sok dologban, de abban biztos vagyok, hogy nagyon fogom bánni, hogy nem tölthettem annyi időt a kutyáimmal, amennyit szerettem volna. Nagyon fogok bánni minden számítógép előtt elherdált órát, amit nem hatalmas labdázással, sétával töltöttem velük, pedig annyira várják...

Igyekszem tenni ez ellen, de olyan kevés időm van, és amikor végre pihenhetek, sokszor csak arra van erőm, hogy bambuljak a fejemből a gép előtt. Ugyanakkor észrevettem magamon azt is, hogy félek a gondolkozástól, és ezért nem vagyok velük eleget, a gép előtt jobban lekötődnek a gondolataim. Nagyon fogom bánni, hogy nem tudtam felhőtlenül játszani, törődni velük.

Ideje lenne annak, hogy megállapodjak, gyereket szüljek, de minden porcikám tiltakozik a szülés, a terhesség ellen. Igazából gyerekre sem vágyom. És nem tudom, fogom-e bánni a végén, ha nem lesz gyerekem.

Sajnos a megfelelő partnert nem találtam meg hozzá, és így inkább azt gondolom, azt fogom megbánni nagyon, ha egy gyerekkel odakötöm magam olyan emberhez, aki nem szeret engem igazán.