Jól gondolom vagy én túlzom ezt el?
Sziasztok!
Noss az alábbi a helyzet amiben nem tudunk megegyezni, pontosabban nem tudom hogy én gondolom e rosszul.
Tavaly történt egy halaleset (a gyermekem halt meg születése után pár héttel), a szüleimen kívül nem jött el senki a temetésre, és amíg élt, addig sem jöttek el megnezni, pláne nem adtak meg 1 csomag pelenkát sem. A kifogások a következők voltak :
Aznap megyek nyaralni nem érek rá(a temetés délelőtt volt, az utazás pedig este 9kor volt) a másik hogy a férje dolgozott és a feleség félt egyedül elindulni, a harmadik hogy túl messze élnek tolunk (130 km), a negyedik pedig külföldön van, és drága a jegy (oda vissza 10.000 lett volna megneztem direkt hogy mennyi az a nagyon drága jegy) az utolsót pedig nem engedte el a felesége (!!!).... Ez lenne az én "szűk családom"
Szóval csak én a férjem a szüleim, tesóm, és egy legjobb barátnőm volt ott.
Februárban esküvőnk lesz... És innen jön a kérdés. Ugye jogosan nem akarom őket meg hívni azon az elven "ha a szomorusagban nincsenek velem akkor a boldogságban sem kell" anyukám szerint illetlenseg nem meghivni őket, max nem jönnek el, de ha elis jönnek nem tudok rajuk jó szívvel nézni. Nagyon fáj hogy nem jöttek el, hisz a családomnak hittem őket. Jogos a sertodottsegem vagy nem?
válasza: válasza:"anyukám szerint illetlenseg nem meghivni őket, max nem jönnek el"
Tehát ha te egy ilyen dolog után nem szívesen látod őket az esküvődön, az bunkóság, de ha még ezek után meg is hívod őket és ugyanúgy baxnak megjelenni, az semmiség? Én sem akarnám őket látni, ha egy ilyen nehéz időszakban felém se néznek. Ez az illetlenség (és akkor még nagyon durván szépen lett megfogalmazva), nem az esküvőből kihagyás.
válasza:Nézd kérdező, én pl senki temetésére el nem megyek. Egyetlen egyén voltam anno: az apai nagyapám temetésén, ő volt az első, aki elment a családból. Olyan iszonyatosan megrázó volt az őrjöngő nagyanyám, a zokogó, amúgy totál érzéketlen apám látványa, hoyg azóta se mentem temetésre. Meglátogattam amíg élt, küldtem koszorút, gyaszkartyat, gondolok minden elhunyt szeretteimre, de nem, temetésre nem megyek.
A gyermek halalanal szornyubb tragédia nem létezik, ott kevés a részvétem, ott nem lehet megfelelő szavakat találni. Sokan nem is képesek ezzel szembe nézni és bízóan kifogásokat keresnek, mért könyebb azt kimondani, hogy nincs pénz, vagy idő, mint azt, hogy nincs elegendő lelkierő hozzá. Sértődöttség nem helyes, inkább csalódottságnak vagy megbántottságnak fogalmaznám. Érthetőek az érzéseid. De érthetőek az ő érzéseik is.
válasza:"Amikor kitettem FBre hogy mitortent meg csak rám sem írtak, fel sem hívtak csak a kép alá odabiggyesztettek egy részvétemet és ennyi."
Hát ne haragudj, de az se normális, hogy valaki Facebook-on jelenti be a gyereke elhunytát.... Épeszű ember felhívja a hírrel azokat, akiket fontosnak tart, vagy küld egy kártyát. Hogy őszinte legyek, én még részvétemet se írtam volna a postodra, semmit nem reagáltam volna rá.
válasza:"És szerintem nem létezik olyan főnök aki nem értette volna meg hogy temetésre kell mennie."
Hogyne létezne. Tudom xarul fog esni, de halalesetre szabadság csak közeli rokon eseten jár. A felsoroltak közül egyedül apad számít közeli rokonnak, a többi nem.
válasza: válasza: válasza: válasza:"Aki ennek hátat fordít arra hivatkozva, hogy drága a repjegy"
Gondolom te nem láttál még drága repjegyet. Nem 20 meg 30 ezerre kell gondolni hanem százezrekre. És képzeld van akinek nincs erre pénze, nekem pl nem lenne most hirtelen.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!