Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Rosszul vagyok egy fogyatékos...

Rosszul vagyok egy fogyatékos rokonomtól. Mit tehetnék?

Figyelt kérdés

Van egy fogyatékos unokatestvérem. Már felnőtt. Az a bajom, hogy akármikor találkozunk családi összejöveteleken, fizikailag rosszul vagyok tőle. Amint meglátom, érzem hogy felmegy a vérnyomásom. Nem tudok vele egy asztalnál enni, mert szürcsöl, csámcsog, visszaköpi az ételt a tányérba, teli szájjal kiabál, annak velejáróival. Nagyon hangos, nagyon dacos, néha követelőző. De nem is ez a bajom vele, szegény egy szót sem szól, de ha meglátom nem is olyan mintha a hideg, hanem mintha valami rossz zsibbadás futna végig rajtam. Ha tudom hogy nagyobb családi összejövetel lesz, előre ideges vagyok, enyhe gyomorgörcsöm van, mert tudom, hogy ott lesz és órákon át el kell viselnem.


Kéthetente találkozunk, szóval nem napi a kapcsolat. Mit tegyek? Menjek pszichológushoz? Vagy ajánlotok valamilyen könyvet ebben a témában? Ilyenkor, amikor nincs a közelemben csak sajnálatot érzek iránta, de amikor egy légtérben vagyunk, ki tudnék szaladni a világból. Nem utálom vagy ilyesmi, baromi rossz neki is meg a szüleinek is. Hogyan érzékenyíthetném magam vagy mit tehetnék, hogy ez a rossz érzes, viszolygás elmúljon? Nem szeretnék rossz vagy kirekesztő ember lenni, bűntudatom is van, hogy ennyire nem tudok vele mit kezdeni. Voltatok esetleg hasonló helyzetben?


Én 19 éves nő vagyok, az unokatestvérem 32 éves nő, értelmi fogyatékos és tolószékes.



2020. jún. 28. 13:48
1 2 3 4
 11/40 A kérdező kommentje:
10-es: nem. Nehéz összefoglalnom a helyzetet, de a szülei számura ő egy isten. Nagyon érzékenyek, semmilyen minimális kritikát nem fogadnak el. Nemrég született baba a családba, az anyuka (szintén unokatestvér)nagyon finoman, tényleg a legnagyobb tapintattal megkérte őket, hogy ha lehet, egy picit csendesítsék le, mert a baba felébred a kiabálásra. A válasz az volt, hogy N. egy beteg ember, tekintettel kell rá lenni és ettől valahogy kilyukadtak arra, hogy az kisbabás anyuka kirekesztő meg gyűlölködő stb. Tényleg nehéz ezt megértetni, ők hiperérzékenyek, tényleg semmilyen finom utalásra nem nyitottak. Lelkileg egyébként ők maguk is betegek.
2020. jún. 28. 14:44
 12/40 anonim ***** válasza:
78%

Szerintem állj kicsit a sarkadra és mondd meg nekik. Itt nem arról van szó, finnyáskodsz hanem, hogy a kialakult lelkivilágodban nem nagyon tudod ezt a helyzetet kezelni. És tényleg, ha csak nem vagy rászorulva akkor kár erőltetni. Semmi értelme, hogy csak "gazdagabb"leszel egy csomó rossz élménnyel. Később esetleg komolyabb lelki problémáid is lehetnek belőle, ezt komolyan kell venni.

Ha kell valamit feltétlenül segíteni akkor segítesz nem? Pl arrébb vinni, elpakolni utána megetetni én nem tudom. De, minek kéne elviselned a gyomorforgató részleteket? Ő sem tehet róla, hogy nem tud rendesen enni és te sem arról, ha az egyébként teljesen érthető dolgoktól elmegy az étvágyad. A te szüleidnek meg neked kéne a fontosabbnak lenni.


De én úgy látom, hogy ilyen begyöpösödött gondolkodású szülők mellett nem fogod tudni szép szóval megbeszélni, ezért mondtam, hogy állj ki kicsit magadért. Attól, hogy nem merik bevallani a probléma még ott van és nincs megoldva.

2020. jún. 28. 14:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/40 A kérdező kommentje:
Segítek, ha kell, de az nekem a poklok pokla. Ne értsetek félre, aggyal tudom, hogy segíteni kell, rá is tudom venni magam, de nekem egy etetés felér egy kínzással. A megjelenését és a fogai állapotát, alakját nem szeretném részletezni, nem tehet róla, de higyjétek el, hogy nagyon nem szokványos. Ha esetleg vigyázni kell rá, olvasok neki vagy próbálok vele játszani, vetíteni neki a régi diavetítőmmel, de nagyon nehezen telnek azok az órák és tényleg a sírás határán szoktam lenni. rettegek, nehogy anyám sokkja után majd nekem kelljen az intim dolgokat intézni, mert nekem az tényleg nem fér bele, egyszerűen úgy érzem, hogy azzal már rajtam tennének erőszakot. És közben az zakatol a fejemben, hogy nem tehet róla, hogy milyen jó hogy én egészséges vagyok, van életem, terveim. Iszonyú bűntudatom van, néha meg nagyon mérges vagyok.
2020. jún. 28. 14:53
 14/40 anonim ***** válasza:
72%

Ne legyen bűntudatod, ez teljesen normális reakció. És bárki bármit mondd, teljesen érthető is.

Hogyha pl van egy ember aki nem bírja a disznóvágást akkor minek erőltetnéd rá, hogy márpedig vágja le? A kolbász nem csinálja meg magát... Minden ember különbözik.

Egyébként tudod, hogyha ezek a rokonaid annyira elfogadóak lennének, akkor téged is megértetnének. Ez mi, ha nem kirekesztés? Miért kell megkeseríteni mások életét azzal, hogy rájuk erőlteted a bajaidat? Ez nekem inkább kicsit rossz indulatú és téged csak ne akarjanak ilyenekre ránevelni.

Mondom, állj ki magadért, mert más nem fog! Mondd meg ez a helyzet, elmondod milyen kompromisszumokra vagy hajlandó és kész. Ha nem képesek felfogni akkor te neked miért kéne rájuk hallgatni?

2020. jún. 28. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/40 A kérdező kommentje:
Nagyon köszönöm mindenkinek, hogy nem ítéltetek el! Nekem már az is sokat jelent, hogy valakinek elmondhattam. Nem szeretném megbántani a családomat. Ők nem úgy vannak ezzel, hogy megbántanak engem. Én egészséges vagyok, N. meg beteg és ennyi ami számít. Próbálom összeszedni a gondolataimat meg a bátorságomat és valahogy előre lépni. csak nagyon félek, hogy én leszek a családban a gonosz.
2020. jún. 28. 15:06
 16/40 A kérdező kommentje:
Had kérdezzem már meg, hogy ki és miért pontozza le azokat, akik kulturált stílusban, normális dolgokat írnak, sőt, még támogatóan is lépnek fel?
2020. jún. 28. 16:14
 17/40 anonim ***** válasza:
77%

A közös evéseknél próbáld meg, hogy nagyon minimálisat eszel csak. Akkor nincs az, hogy nem eszel a többiekkel, de neked sem kell néhány falatnál több ideig szenvedned. Annyit csak le tudsz eröltetni.

Azt a részét meg nem is értem, hogy hogy hagyhatnak másra egy ilyen beteg embert, hogy várhatják el mástól, hogy cserélje a betétjét. Ha intim betétről van szó, akkor odafigyelhetnének a szülők, hogy azokon a napokon ne hagyják másra. Vagy ha nem betét hanem pelenka, akkor meg pláne érthetetlen számomra...

2020. jún. 28. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/40 A kérdező kommentje:
Intim betét. Nem hiszem, hogy érdekelné őket, ki mit szól. Nekik ez természetes és szerintem fel sem merül, hogy másnak ez nehéz vagy kellemetlen lehet. Amikor sikerül ennem, akkor mindig keveset tuszkolok magamba, így senki nem szólhat, hogy nem ettem. Köszönöm a tanácsokat!
2020. jún. 28. 18:28
 19/40 anonim ***** válasza:
73%

Nem hagyhatod ki az ilyen alkalmakat?

Mond hogy nem szeretnél elmenni.

Teljesen átérzem amiket írsz.

2020. jún. 28. 21:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/40 A kérdező kommentje:
Biztos ki lehetne húzni valahogy magam ezek alól, de a nagyszüleimnek ezek a nagy családi együttlétek jelentik a mindent. Én szinte csak ilyenkor találkozom nagybácsikkal, nagynénikkel, unokatestvérekkel. Úgy érzem nagyon önző dolog lenne kimaradni. Meg ki tudja mennyi időnk van még a nagyszüleimmel. Régebben N.-t nem hozták mindig, volt aki vigyázzon rá. Nem miattunk, hanem mert zavarta, ha sok ember között kell lennie. Ez idővel változott, már ő a társaság középpontja, annyira, hogy érdemben beszélgetni sem lehet, hiszen mindig vele kell foglalkozni. Valami nagyon furcsa történik nálunk, nekem meg nincs agyam felfogni ezt az egészet. Tudom önző dolog, de néha nagyon szeretném a vasárnapi ebédet nyugisan megenni, beszélgetni a rokonokkal, társasozni, együtt lenni. És közben persze tudom, hogy N.-nek ugyanolyan fontosak ezek az együttlétek mint nekem, a szüleinek meg kb. az egyetlen fix, nyugis kapcsolat az "egészséges világgal".
2020. jún. 28. 21:16
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!