Felháborító, hogy otthonba tenném az anyámat? Miért?
52 éves, teljesen ép, dolgozik. Így szerencsére ez még jó sokáig nem lesz aktuális. Viszont beszéltünk róla nemrég többen, és szóba került az, hogy a mamám a szüleit évekig gondozta, pelenkázta és még akkor sem engedte az otthont, amikor tatának 24/7-es felügyelet kellett, mert maximum 1-2 órára tudott magáról. Pedig emlékszem, hogy olyanokat csinált, hogy az éjszaka közepén télen elindult egy szál pizsamában (kimászott az ablakon idős létére), vagy éppen a pelenkából kiszedett cuccal dobálta mamát, mert olyanja volt pont... Szeretem az anyámat, fontos nekem, de el nem tudom képzelni, hogy én pelenkázzam, meg ilyen szinten feladjam az életem (2 évre visszaköltözz mama a szüleihez, amíg éltek, hogy vigyázzon rájuk). Meg nem is értem, ez miért jó bármelyik félnek is. Vannak szép otthonok, ráadásul anya és köztem 170 km van. Nem tudnám azt megcsinálni, hogy minden nap látogassam, figyeljek rá. Ezért mondtam, hogy ha ő is ilyen lesz, akkor majd nézünk neki valahol egy szép szobát Budapest környékén. Sokkal jobb szerintem, ha ott van szép környezetben, korabeliekkel, szakszerű segítséggel, mintha eegyedül egy goromba ápolóval vegetálna itthon...
Azóta meg van rám sértődve, hogy milyen jófej gyereke van és még jó, hogy nem azt mondtam, hogy ahogy öreg lesz, elásom a kertben.
válasza: válasza: válasza:Általában így szoktak reagálni erre. A Jobbik eset az, ha tényleg erre lesz szükség, akkor belatja, hogy ez a helyes megoldás. Tőled se varhatja el, hogy feladd az életed, hogy őt pelenkazd. Dolgozni meg muszáj különben éhen halok.
Másrészt iszonyú nehéz egy lerobbant időst ápolni, úgy hogy ott van még a saját életed is.
válasza:Mire eljön az ideje, valószínűleg nem fogja felfogni, hogy mi is a helyzet.
Szerintem se kellett volna felhozni a témát most, hogy fiatal és semmi gond nincs.
válasza:1. Megértem, hogy nincs kapacitásod gondozni. Azt is, ha nincs pénzetek 24 órás otthoni ápolásra DE!
2. "Vannak szép otthonok" "majd nézünk neki valahol egy szép szobát Budapest környékén. Sokkal jobb szerintem, ha ott van szép környezetben, korabeliekkel, szakszerű segítséggel, mintha eegyedül egy goromba ápolóval vegetálna itthon" - szállj már le a fellegekből! ez TELJES tévút!, legalábbis a legtöbbek szerint, szerintem is.
Először menj már be egy otthonba, olvass el pár történetet, és nézd meg, hogy mi a mai VALÓSÁG ebben a szektorban!
- az "egészségügyi ellátás" kb. elégtelen, az orvosok és az ápolók szintjén is
- sokszor nincs saját szobája se; ha van, akkor meg rá sem nyitják az ajtót
- nem biztos, hogy ott és akkor már szerez új barátokat
- a koszt... hát olyan, mint egy átlagos menza
De ha mégoly csilivili lenne is az az otthon, akkor is
- az idős embernek ez egy egyirányú utca
- tudja, hogy már nem képes ellátni magát, ki van szolgáltatva
- ki van szakítva az otthonából, a környezetéből, a cuccai nagy részét nem viheti magával
- sokszor saját szobája sincs (ha van is, mikor beköltözik, amint egy kicsit is romlik az állpota, áthelyezik egy többágyas "elfekvőbe", persze "az ő érdekében")
- oda vannak az ismerősök, oda a napi rutin
- minden ismeretlen, új, személytelen
Persze, van egy kis réteg, akik tényleg önszántukból mennek be ilyen helyre, és szeretik, de a legtöbbeknek ez kb. olyan, mintha szemétre vetnék őket.
Én csak akkor tartom ezt elfogadhatónak, ha az illető szellemileg annyira el van már veszve, hogy nemigen fogja fel, mi történik körülötte. Akkor már az otthoni ápolás külső segítséggel sem igen oldható meg. De akkor meg az ilyen "szokásos otthonok" már nem fogadják, akkor speciális intézetet kell keresni, és ott is nagy a szórás, alaposan körül kell nézni, hogy elfogadhatót találjon az ember.
Ami engem illet, szívesebben halnék meg a saját otthonomban hamarabb, mintsem egy ilyen helyen r*hadjak el.
Amúgy (csak hogy ne mondja senki, hogy csak "külsősként" nagy a szám) a mi családunkban meg szoktuk oldani az otthon ápolást, akkor is, ha tényleg sok áldozattal jár és NEM, ettől még nem gondolom, hogy mindenkinek ezt az utat kellene választania. Csak az álszentséggel fel kellene hagyni, hogy ez "milyen jó neki". Nem, nem jó neki, vészmegoldás. Sokak számára nincs más út, sajnos.
válasza:Ne haragudj,de elég buta vagy.
Ha így is gondolod, N mondjuk a szemébe.
Én is ezt tenném, de soha sem mondanám neki.
Amíg ép és egészséges, eléggé elrettentő lehet erre gondolni.
Ha eljön az idő,akkor úgysem tud róla.
válasza: válasza: válasza:Ritka érzéketlen tapír vagy. Hogy is jutott eszedbe egy dolgozó, 52 évessel szemben ilyen téma? Érthetetlen.
"meg ilyen szinten feladjam az életem" - minden szavunknak,tettünknek következménye van: ok-okozati láncolatban. Majd amikor váratlanul fel kell adnod MINDENT - jusson eszedbe, vajon minek lehet ez az okozata?
Kérj bocsánatot anyukádtól. Az anyák megbocsátanak általában, bár a seb, amit szavaiddal ejtettél nehezen fog gyógyulni. Így van ez, majd tapasztalod te is, másodpercek alatt ejtik a sebet rajtunk, és évekig gyógyul
Ő hozta fel, hogy na ő aztán soha nem megy sehova innen.
Nem hinném érzéketlennek magamnak, főleg, mert 1-1 normálisabb hely bőven több, mint a nyugdíja lesz és a különbözetet én fogom fizetni. Mivel nem az állami helyekre céloztam a kérdésben, oda tényleg akkor megy az ember, ha meghalni akar heteken belül... Én sem valami többágyas lepratelepre tenném be.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!