Nőtársaim - akiket érint - ezt mégis, hogy gondoljátok?

Kedves 10:49-es!

Nem tartom magam maradi begyöpösödött anyának. Két dolgot várok el a leendő menyeimtől:

1. Szeresse a fiamat, tegye boldoggá!

2. Adja meg a tiszteletet a családunknak azzal, hogy nem beszél így, ahogy a te anyósod is! Elég temperamentumos nő vagyok, ha a leendő menyem lek@rvázna, ott valószínűleg kő kövön nem maradna az biztos.

Nem gondolom úgy, hogy el lennék szállva magamtól, persze nyilván nem tudom kívülről megítélni magam, nyilván csak szubjektív véleményem lehet. Igen, büszke vagyok arra amit elértem, de nem hinném, hogy túlzott elvárásokat támasztanék az emberekkel szemben.

Példa rá az ex-sógornőm. A férjem öccsének a párja volt évekkel ezelőtt. Ott laktak anyósoméknál. A hölgy minősíthetetlenül viselkedett mind anyósommal, mind a gyerekemmel. Korábban semmi bajom nem volt vele (de nem tagadom, nem szimpatizáltunk), de soha nem mondtam róla rosszat sem a szemébe, sem a háta mögött. 10 éves volt akkor a fiam és éppen látogatóba mentünk a mamához. Én még kint pakolásztam a kocsiban, a fiam meg beszaladt a nagymamához. A mama éppen akkor próbálta megbeszélni a kis hölggyel, hogy ha már nem dolgozik, akkor legalább tartsa meg a rendet, amit anyósom megteremt. Ugyanis szokása volt a koszos zoknikat, bugyikat, egyéb ruhadarabokat szanaszét hagyni a lakásban a padlón, nem mosogatott maga után sem és a wc-kefe fogalma is ismeretlen volt számára. Anyósom napi 12 óra munka mellett vezette a háztartást. Mikor mert szólni a kishölgynek, az ex-sógornőm lekent neki egy akkora maflást a fiam szeme láttára, hogy "Kussolj, te mocskos kurv@!" Mikor a fiam szóvá tette, hogy merte megütni a mamáját és el fogja mondani a nagybátyjának, akkor őt is megütötte úgy, hogy az asztal széle adta a másikat. Na én erre értem be. Tény és való, hogy kivittem a hajánál fogva a hölgyet az udvarra és kapott egy mokkát, valamint felrepedt a szája széle. Amíg csak anyósomat verte, addig úgy gondoltam, hogy az ő dolguk, rendezzék le egymás között. De amint a fiamat megütötte, már személyessé vált a dolog.

Lakást pedig nem azért vettem a gyerekeimnek mert ezért bármiféle hálát várnék, hanem azért, hogy nekik könnyebb legyen majd, mint anno nekünk volt. Nekem teljesen mindegy, hogy a leendő menyem szőke lesz, barna vagy vörös. Az is tök mindegy, hogy 8 általánosa lesz vagy több diplomája, sőt az sem érdekel, ha nem akar gyereket. Ez mind az ő dolguk. Csak az érdekel, hogy a fiaim boldogok legyenek.

Ha ettől borzalmas anyós leszek, akkor úgy lesz. Mindenesetre öregasszony még nem vagyok talán így 36 évesen. :D

Nem szoktam ítélkezni. Nyilván mint minden embernek, nekem is kialakul az első találkozás után valamiféle véleményem az illetőről. Aki azt állítja, hogy nincs véleménye, az hazudik szerintem. Az meg már pusztán intelligencia kérdése, hogy felül tud-e ezen emelkedni. Mindenesetre tudok együtt tölteni huzamosabb időt olyan emberrel, akit nem kedvelek anélkül, hogy akár neki, akár másnak bármi negatívat mondanék. Együtt élnem pedig nem kell a leendő menyeimmel. Ha nem lesznek szimpatikusak akkor sem fogok róluk rosszat mondani a fiaimnak, mivel ők sem hülyék és ráadásul lényegesen jobban ismerik a hölgyet mint én. Ha tényleg olyan gáz a lány, akkor nélkülem is szakítani fognak, ha meg nem és csak én ismertem félre, akkor meg felesleges is lenne beleavatkoznom. Egyébként sem bántanám meg ilyesmivel a fiaimat. Igyekeztem úgy nevelni őket, hogy tudják mit akarnak az élettől és ne engedjék, hogy bárki vagy bármi eltántorítsa a céljaiktól őket.

Tudom, hogy nem tudom mindentől megvédeni a fiaimat. Igazából a kérdés arra irányult volna, hogy az olyan nők, akik a férfi akarata ellenére, gyógyszer szedést hazudva lesznek terhesek, azok miért csinálják, mi játszódik le bennük ilyenkor. Illetve emellett arra lettem volna kíváncsi, hogy mégis mi az, amit szülőként megtehetek (nevelésben, felvilágosításban) azért, hogy az ilyen esetek előfordulásának esélyét minimálisra csökkentsem.

Az a dilemma ebben az egészben 12:09-es, hogy szerintem egy kapcsolatban elengedhetetlen a bizalom. Nyilván nem az első perctől, idő kell míg kialakul de nagyon fontos. Szóval valahol meg kell találni a középutat, hogy ne szolgáltassa ki magát egyik fél sem a másiknak, de ugyanakkor ne mutasson bizalmatlanságot azáltal, hogy nem hisz a párja korrektségében. Na ez a nehéz.

Egyébként tényleg van, aki védekezés mellett lesz terhes, de nem ennyien mint ahányan itt állítják magukról. Itt azt is megjegyezném, hogy a megszakításos közösülés nem védekezés az én szótáramban, mivel egy év alatt az ilyen módszerrel védekező nők közül 35% terhes lesz, tehát nagyon csekély a hatékonysága.