Miből gondoljátok, hogy aki egyszer hűtlen volt, az nem bánhatja meg amit tett a párjával?

Azért mert utánna már nagyon nehéz elhinni, hogy megtért végre a kedves. Nem is azon van ebben a mondatban a hangsúly, hogy á..úgyse változik soha, hanem azon, hogy már nem bízik az egyik a másikban.

Persze, te tudhatod de attólmég az, akit megcsaltak nem tud a fejedbe látni, hogy nem-e csak azért mondod, hogy leüljön a dolog aztán újra kezdhesd.

Sajnos ilyen az emberi agy, hidd el fordítva te is így gondolkoznál, hogy ha szeretett nem csalt volna meg..És nem biztos, hogy most szeret, ezért lehet megint megcsal.

20/L

De, megbánhatja. Aztán később meg megint megbánja.

Tapasztalat.

Én elhiszem annak aki megcsalta a párját hogy irtózatosan bánja a tettét, és komolyan gondolja hogy soha többé...Viszont a soha többé-ben azért nem hiszek, mert aki egyszer gyenge volt ellen állni a csábításnak, az nagy valószínűséggel következő alkalommal is gyenge lesz hozzá.

(mindamellett ismertem is ilyen embert. megcsalta a párját, nagyon bánta, utálta magát rettentően, láttam rajta, de következő alkalommal is megcsalta mikor úgy érezte hogy bele esett valakibe)

Megbánhatja, mert rájön, hogy mennyit veszíthet, de ez a megbánás nem egyenlő a szeretettel és a tisztelettel, inkább csak félelemből bánják meg az emberek a megcsalást.

Ugyanis, ha valaki egyszer már semmibe vette a párját, egyszer már nem tisztelte a párját és félrekúrt, az egy belső dolog a megcsaló félben! És ez a belső hányosság innentől mindig benne lesz, a párja tudja! És ez bármikor újra megcsalást eredményezhet, mert már bizonyította, hogy a párja tisztelete semmit nem ér számára. Ezért törik el sok nőben a bizalom az egyszeri megcsalás után is, bármennyire is bánja a férfi. A pasik sokszor asaját érdekeik miatt bánják (szégyellik magukat, nem akarják a biztos nőt elveszteni, mert az nekik szar lenne), és nem szeretetből és a másik iránt érzett szerelem miatt bánják a félrelépést. És ezt a nők is tudják.

Én úgy vagyok ezzel, hogy késő bánat...:-S

Persze van különbség megcsalás és megcsalás között is. Én elhiszem, hogy előfordulhat, hogy félrelépik valaki egyszer, aki többet nem teszi meg. A legjobb ló is megbotlik egyszer. Mondjuk ez nekem nem mentség én nem bocsájtanám meg, igaz most nem ez a kérdés.

De valljuk be a legtöbben úgy vannak, hogy megtették egyszer, megteszik másodszor is. KEvés embert ismerek aki tiszta szívből megbánta. Annak az embernek biztos nagyon rossz:(

szóval van kivétel, de én sem szívesen kezdenék ki olyannal aki csalja (csalta) a párját...

Azért, mert ez nem "megbotlás". A hűség döntés kérdése. Aki hűtlen volt, másképp DÖNTÖTT.

Én nem hiszek abban, hogy "csak úgy megtörtént", "nem tudtam ellenállni" (max. nem akartam, és ez nagy különbség), elcsábítottak. Ez a felelősség elhárítása. Aki meg elhiszi, az meg mentséget keres a megcsaló fél számára, hogy ne kelljen beismerni, hogy szar a kapcsolat.