Én reagálom túl a dolgokat, vagy valóban nem túl fer?
Iskolába járok, mellette konkrétan én vezetem a háztartást (főzök, mosok, takarítok, bevásárlás, posta..minden ami ezzel jár )
Néha édesanyám is besegít, de leginkább én csinálom.
Nekem ez nem probléma szívesen csinálom, mert ha ennyivel akkor ennyivel segítek neki.
Sajnos dolgozni, elég durva egészségügyi okokból kifolyólag nem tudok még!
Nem szeretném részletezni (mert a kérdés nem erről szól), de elég sok mindenben akadályoz...ez, van, hogy a mindennapokban is..
Holnap lesz a 23. születésnapom, nem szeretnék ajándékot sem semmit, csak annyit, hogy a születésnapom ne a házimunkáról szóljon, arról, hogy a húgom mit szeretne enni, ha haza ér a kollégiumból , kimostam-e mindent, el pakoltam-e, mosatlan stb...azt hiszem értitek.
A nővérem és a barátja jönnek át felköszönteni.
Mire anyu, konkrétan rögtön elkezdte sorolni, hogy mit kellene főzni, de ő nem csinálja meg, mert délután egyig dolgozik... én meg itthon vagyok, rá érek megtudom csinálni.
Nagyon rosszul esett.
Nyáron apu, anyu és a húgom szülinapja volt, betegen is szívvel lélekkel, sütöttem, főztem készültem...a szülinapi összejövetelükre.
Nem, nem azért, hogy majd ők ugyanígy tegyenek.
Csupán annyira jól esett volna, ha rám is valaki legalább akkora lelkesedéssel gondol.
Hogy legalább a saját szülinapomon nem én csinálom ezt .
Nem sajnáltatni akarom magam, de valóban rosszul esik..
Barátaim nincsenek, a tanulás és ők számomra a legfontosabbak, ha nem tanulok... akkor az itthoni teendőkkel vagyok elfoglalva értük.
Szerintetek jogosan esik rosszul, vagy én gondolom túlságosan túl?
Ja és elképzelni sem tudom, hogy ez , hogy tartozik ide...
Meg vagyok keresztelve, óvodás koromtól kezdve egészen 4.osztalyos koromig hittan órákra jártam...
Nem tudom tényleg mi köze ennek ehhez...de tessék...itt a válasz, hogy most ebből te mit szűrsz le, inkább bele se merek gondolni.:D
"az itthoni teendőkkel vagyok elfoglalva értük."
Legyenek saját szempontjaid, kérlek! Ne értük, hanem magadért tedd bele a háztartásba amit helyesnek érzel, ne pedig annyit, amennyit kizsarolnak.
Ha tanulsz az annyi, mint egy munkahely. Már ami az időt, meg a szellemi fáradtságot illeti.
Kis félőskének érezlek és így könnyű rád telepedni.
A munka azért lenne jó, még ha kevéske és otthonról végezhető is, mert lenne egy kis pénzed, amivel ilyen szélsőséges eseteket megoldhatnál.
Nekem is a kaja rendelés jutott eszembe.
Vagy tesóddal lebeszélni, hogy hozzon egy sült husit, Apudtól kérj egy tortát, és dobj össze egy salátát.
Tudod, néma gyereknek...
Bátor legyél!
Ha anyud ennyire irányítós persze nem lehet egyik percről a másikra leállítani.
De taktikázz te is. Először csak lazíts a hurkon. Minden második tennivalóra mondj nemet. Magadnak is!
Járj el gyógytornára. Gyakorold otthon is rendszeresen. SM- ben nagyon fontos.
Eleveníts fel egy régi barátságot, vagy keress újat. Elég ha egy hónapban csak egy közös programod van egy emberrel. Ilyesmit egy régi haver, egy nagynéni, vagy a tesód is biztosan bevállal. Ha négy embered lesz, az már minden hétre egy "jutifalat".
Magától még a legszelídebb anya se kattan le a gyerekéről, ezt már kamaszkortól kezdve kell kivívni.
Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!