Hogy tudnám túltenni magamat agyban azon, hogy vége a házasságomnak?

Nem akarok részletekbe menni, fokozatosan romlottak a dolgok, nem volt szó megcsalásról vagy hasonlóról. De egyszerűen nem tudom elengedni, mindig az jár a fejemben, hogy hátha meg lehetne javítani, pedig a józan eszemmel tudom, hogy biztos, hogy innen már nincs visszaút, és valójában azt is tudom, hogy 5 percig nem tudnék már benne lenni.

Volt esetleg valaki pszichológusnál, mondott valami hasonló helyzetre valamit? Hogy tudnám megállítani, hogy ne pörögjek rajta? Kérlek aki nem élt át hasonlót, az ne írjon olyanokat, hogy pl. hallgassak zenét... bármit csinálok, hátul az agyamban folyamatosan ez pörög.

Én is fogok menni, de annyira be vannak telve az időpontok, hogy 2 hét múlva kaptam. (Vidéken lakom.)