Nővérem nekem állt, hogy nem vittem sokra! Igaza van szerintetek?
Biomérnökin tanultam 2 évig, de ott hagytam, mert ebben a szakmában úgy láttam nem tudok majd elhelyezkedni ott, ahol a családom és a barátom lakik. Illetve sajnos nem is érdekelt, rájöttem emberekkel, gyerekekkel szeretnék foglalkozni és valami változatos munkát szeretnék és igazából csak boldogan élni a családommal.
A tanítóit néztem ki, úgyérzem mai napig, hogy nagyon passzol hozzám ez a hivatás és nagyon szívesen csinálnám. De közben dolgoztam óvodában is, így az óvónői is megtetszett.
Közben a szüleim egyszercsak elköltöztek, messze a barátomtól. A barátom azt szerette volna, hogy ott tanuljak azt amit szeretnék, ahol ő van. A családom pedig, hogy ott ahol ők laknak. Végül az óvónőire esett a választásom, mert az rövidebb és igazából az is tetszik nekem, ott kezdem ahol a szüleim laknak.
A barátom elfogadta és támogat benne. Viszont a nővérem nekem állt, hogy ő neki még olyan furi kimondani, hogy oviban fogok dolgozni. Ő azt hitte agysebész vagy gyógyszerész leszek. Szerinte ezzel elpocsékoltam az eddigi tanulmányaimat. Hiába voltam mindig kitűnő. Meg hogy ez az egyetem már nem lesz nehéz mivel az ő ismerősei végig bulizták az egyetemet és kitűnőek lettek. Úgyhogy így lesz bőven szabad időm, úgyhogy most is tegyem le a könyvet(mert épp németeztem) , mert hogy elég lesz egyetem mellett nyelvvizsgára készülni, mert ez egy nagyon gagyi szak és menjek szépen takarítani. Nincs tanulás. Meg jó sokszor elmondta, hogy nem sokra vittem és kár hogy mindig az volt h nekem tanulnom kell meg én ügyes vagyok erre csak egy óvónő lesz belőlem.
Anya is mondta, hogy még apa nem tudja mi mellett döntöttem, de nem is mondja inkább neki, mert ő is lenézi az óvónőket és nem akarja felidegesíteni.
Mondták hogy az ottani tanítót válasszam szerintük, de azt nem hogy ha óvónő leszek, akkor le fognak nézni engem.
Nagyon el keseredtem. Folyamatosan csak sírtam. És most is ha eszembe jut simán magamtól sírva fakadok. Már bánom, hogy nem a tanítóit választottam, mert valóban azt szerettem volna legelőször és jobban is akartam és azon az egy éven már tényleg nem múlott volna. De azt érzem, hogy mindkettő ugyanannyit keres és mindkettő szép és hozzám illő. Csak ha még a családom is semmibe vesz és lenéz akkor nem tudom mi lesz majd később.
Már nem tudok mit tenni! Nem tudok újra felvételizni, nincs nyelvvizsgám, de ha azt le is teszem, csak kémia emeltem van és az nem jó a tanítóihoz, nem fogadják el. Most hiába jutottam volna be, tudjátok 2020-as felvételi más.
21L Nagyon szépen kérlek olvassátok el és írjatok rá valamit. Nagyon sokat sírok és kattogok az életemen. :(((((
És mit foglalkozol a véleményükkel?
Ők többre vitték?
válasza:Ha mindig kitűnő voltál, tényleg jelentkezhettél volna egy életképesebb szakra. Óvónő szakra két esetben megy az ember:
1. Ha leküzdhetetlen vágyat érez ezen hivatás iránt.
2. Ha a legkisebb erőfeszítéssel akar diplomát szerezni.
A tanítói sem sokkal jobb. Gondold át, mit akarsz az életben, mert nekem úgy tűnik, belekapsz ebbe, belekapsz abba, közben meg telnek az évek.
válasza:
válasza:A pasiddal kellet volna maradni,mármint ott tanulni.
Ez busz már elment!
Tanulj ezerrel és probálkozz meg a tanitoival is veszetni valód nincs.
Ők amúgy többre vitték?
Vagy legalább boldogok?
válasza: válasza:Anya vagyok, az egész életem boldoggá tenné, ha egy olyan óvónőnél tanulna a gyerekem, aki nem kiabál, nem sértegeti és alázza meg őket, nem mondja, hogy buta, hogy rossz..
Több óvónőt ismertem, egyik sem volt ilyen, a sok rossz közül a legkevésbé rosszak oktatják a gyerekem az oviban.
Bölcsiben nagyon rendes gondozókat fogtunk ki, rengetegszer köszöntem a munkájukat, minden ünnepre ajándékoztam rendesen, igyekeztem mindent megtenni, hogy érezzék mennyit jelent nekem, hogy normális emberek között van a gyerekem.
Én nem az óvónőket nézem le, hanem a pályát tévesztetteket, amiből óvónőknél rengeteg van, mert náluk ellenőrzik a legkevésbé, mit csinálnak, így nem jár nekik általános megbecsülés, mint pl a dokiknak.
De amint anya lesz valaki, máris felfogja, hogy óvónőnek lenni idegörlő, amíg pl a kőművesnél egyértelmű, hogy nehéz, az óvónőknél csak az érti, akik rendesen nevelnek gyereket.
Vannak szakok, ahol kevesebb az elvárás, de ha az ember jól akar teljesíteni, nem csak a jegyekre hajt, akkor egy orvosi szakma és akár egy cukrászszakma is egyformán nehéz/ fárasztó, nagy szakértelmet kíván.
Ha óvónő akarsz lenni, jó óvónő, nagyon meg fognak becsülni, ha a szüleid nem is, mások mindenképp.
Nem kell megfelelned a szüleid elvárásainak, ha ezt éreztetik veled, rémes szülők! Nem bírom felfogni, hogy anyád azt mondja, titkold a pályaválasztásod.. az ilyen nem rendes anya.
A nővéred gondolom még nem látott ovist közelről pár óránál tovább, és csak rossz szülőket ismer, ezért gondolja, hogy gyerekekkel foglalkozni laza dolog.
Ha valaha is úgy érzed, változtatnál magad miatt, akkor változtass! Sosem késő újraérettségizni, az én szakomon a többség huszonéves, nem 19. Mások miatt ne tedd!
válasza: válasza:Fel kéne nőni... és leállítani a környezeted. Belemásznak olyan szinten az életedbe, ami nem egészséges. Tanulj és gyakorold a nemet mondást és határhúzást! Fontosabb, mint a német!
Kezdd azzal, hogy:
"semmi..."
"semmi közöd ..."
"semmi közöd az életemhez"
válasza: válasza:Nem szoktam valaszokat irni de most nem birom ki.
Csinald azt amit szeretnel, ami erdekel. Hidd el nekem hogy sikeres csak abban a szakmaban leszel ami erdekel es szereted csinalni. Egy ovononel a siker nem feltetlenul anyagiakban nyilvanul meg, de ki tudja lehet maganovit nyitsz es tobbre viszed mit az egesz rokonsagod.
Ne tanulj olyat ami nem erdekel mert ha el is tudsz helyezkedni abban a szakmaban, nem fog erdekelni, nem fogsz fejlodni, boldogtalan leszel stb.
Ha az en lanyom palyat valaszt en azt fogom neki mondani tanuljon annak amit szeretne csinalni, de akkor abban legyen profi barmi is legyen. Teljesen mindegy mit csinalsz ha profi vagy meg fogsz tudni elni belole es szeretni is fogod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!