Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Családfa » Mit csináljak anyukámmal?

Mit csináljak anyukámmal?

Figyelt kérdés

Nagyon szeretem, tényleg. Megadom neki a kellő tiszteletet mindig, nem járok el éjszakázni, nem rúgok be SOHA, nem cigizek drogozok. Van egy barátom, és szeretnék nála aludni. Nem azért hogy lefeküdjünk, azt még nem tervezzük(házasságig várunk, mindegy milyen okból, ne kritizáljatok)Egyszerűen szeretném azt, hogy együtt ébredjünk, együtt aludjunk.A sráccal egyébként 7 hónapja leszünk együtt jövő héten.( Anyukám szerint ez nem normális vágy, hogy szeretnék vele kelni vele feküdni, ez abnormális)

Ez még csak az egyik probléma. Mindenért kritizál, semmi se jó úgy ahogy van. Pl: Egy süteményének ragadós a teteje, és odaadja a kezembe, hogy levigyem a kocsihoz. Mire odaadja, a fólia a sütin a tortához ragadt. Odaérünk naygszülőkhöz, és ronda lett a süti, persze. És ordít velem minősíthetetlen hangnemben, hogy hogy tehettem ezt.(Mert én vagyok az oka, rosszul vittem a sütit)

Olyat is modnott már, hogy inkább halna meg rákban, minthogy velem kelljen élnie.

Másik sztori: Volt egy kutyánk. Idegbeteg volt szegény, és nekemrontott. A nyakamnak( a kezemmel védtem a nyakam, nem lett bajom végül)Anyukám hónapokig hagyta így a helyzetet, holott mindennap nekem rontott a kutya. A kutyát jobban szereti mint engem(érezteti, és modnja is)

Még egy:nem engedi hogy leborotváljam ott lenn(ezt csak azért írom, hogy lássátok mennyi jogom van a saját testemhez)Mert ellenőrzi hogy leszedettem-e a szőrt.

Néhány információ rólam: Jól tanulok, nyáron végig kötelezőket olvastam(20 kötelező)+Kisérettségikre tanultam.Sokszor segítek otthon(mosogatás, porszívózás, néha főzés, bevásárlás)Volt már pár öngyilkossági kísérletem, de mind segélykérés céljából (ájultra gyógyszerezés)És 17,5 éves vagyok

Bocsánat az esetleges félregépelésekért, helyesírási hibákért, ideges vagyok.Köszönöm annak aki végigolvasta


2011. aug. 7. 23:38
1 2 3 4
 31/31 anonim válasza:
Csodálom a kitartásod, bár írtad azt is, hogy próbálkoztál az öngyilkossággal... igazából nem éri meg tönkretenned magad az anyád miatt, gondolj arra, hogy amint lehetőséged lesz rá el tudsz szabadulni onnan, régebben nekem is voltak ilyen gondjaim, igaz nekem nem ennyire komolyak, de attól is már teljesen kikészültem, teljesen zárkózott lettem, és gyűlöltem élni... mióta elköltöztem, sokkal felszabadultabb vagyok, végre a magam ura, és élvezem az életet amennyire tudom, neked is csak annyit tudok mondani, hogy tarts ki, egyszer majd eljön a te időd is! :)
2011. aug. 29. 13:02
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!