Mesélnél egy kicsit a nagyszüleid, dédszüleid által mesélt történetekről?

Ez egy megtörtént eset,amit nagyanyám mesélt édesapámnak és ő pedig nekem,

30as évekbe történt Jásszentandrás körüli erdőbe.

Sok ember eltűnt arrafele,a csendőrség is nyomozott,míg nem elkaptak egy csoport cigányt akik ott éltek,

a legidősebb cigányasszonynak a "puttonyába" koponyákat találtak,emberi koponyákat.

Felekasztották őket,a cigányasszonyt megkérdezték hogy mi az utolsó kívánsága azt mondta hogy egy fiatal szűz lány mellehúsa,mert annál nincs finomabb,abba a pillanatba véget vettek életének,kötél által...

mamám mesélte, hogy mikor jöttek az oroszok, sok rosszat hallottak róluk és féltek.

aztán hozzájuk is jöttek és ott szálltak meg.

minden kaját eldugtak előlük, volt egy kosár alma, azt az ágy alá.

az oroszok meg megtalálták és mindet megették. és csizmástól feküdtek be az ágyba.

meg utánuk jöttek másik oroszok, ott azt mondta az egyik katona, hogy neki is olyan szőke kislánya van otthon, mint ő. meg otthagyott náluk egy cigarettatartót.

aztán mamám mesélte, hogy volt 1 lány, akinek elment a szerelme katonának és elesett.

de a lány nem akarta elhinni, és évekig mindennap várta, nézte az utat, hogy hátha jön. de soha nem jött vissza

A dédim igazi úrinő volt, az anyja még Svájcban, ahogy ők mondták Svejc, nevelkedett egy lánynevelő intézetben, olyan Jane Austine stílusban. Festeni meg zenélni tanult...stb.

Aztán: a dédimet is hasonló szellemben nevelték, például úgí tanították szépen enni, h hozzákötözték a felső testét a szék támlájához és két lexikont tettek a hóna alá.

Győrben volt, amikor az oroszok betörtek oda, vhogy kimentették, de erre nem emlékszem pontosan sajnos, mert kicsi voltam, de kalandos sztori volt.

A nagymamám- nem ennek a dédimnek a lánya- pedig igazi falusi gyerek volt. Voltak állataik, meg 8 tesója és ő volt az egyik legkisebb- ill. még mindig az. Mondta h az erdőbe jártak gombászni, a mai napig átnézi a piaci gombákat, meg vigyáztak az állatokra, folyton szívatták egymást.

A háború alatt ők az erdőkben bujkáltak a katonák elől, bár ekkor még mamám nagyon kicsi volt. Mesélte h mikor papámmal randiztak, akkor valamelyik bátyja mindig vele volt, nehogy vmi folt essen a becsületén- ő nem így mondta, annál modernebb, de az nem tűr nyomdafestéket :D

A papám, ennek a mamámnak a férje pedig valamilyen rejtélyes módon benne volt az 56-os eseményekben, vmi szobordöntögetés volt, de nem nagyon beszélnek erről a családban, mindenesetre az egész osztályukat kirúgták az iskolából, és ezért bányász lett. Végülis könnyen megúszta, ha azt vesszük.

A másik nagyszüleim: mamám sörgyárban volt valami területi elosztó, v ilyesmi, papám vezérigazgató, de ő rég meghalt, nem is emlékszem rá :(

Remélem segítettem.

A távoli őseim nemesi családból származnak, (Liptákok) volt egy egész szép váruk vhol Békés megyében, csak az Ük vagy Ük-ük apám elkártyázta. A nagyapám (ő már Tóth), Isten nyugosztalja , a 2. világháborúban az egyik csata balul sült el, és az Amcsik hadi fogja lett (ezért élhetett még 70 évet).

Nem meglepő, a szerszámokat mindig tisztán kellet tartani (mint ma is), mivel szégyen volt pl egy koszos kapával járkálni. Néha jöttek legények bókolni a lányoknak aratás közben, ennyit tudok.

Ebédelni csakis együtt ebédelhetett a család, ha egy tag (ha nem nyomós ok nélkül) hiányzott, akkor megvárták.

Többet nem nagyon tudok.

Utolső vagyok, szóval ilyen "kulturális szellemben" nevelkedtem.:D Tehát ne várjatok tőlem semmi jót :D XD

37/N