Hölgyek, nők, asszonyok, mennyasszonyok, elvált nők hogy álltok a "házastársi kötelezettség" fogalmával?

Nem pontosan értem, mit is akarsz megfogalmazni a kérdéssel, de ha arra gondolsz, hogy azért csalja meg sok ffi a párját, mert az nem ad meg neki mindent az ágyban, és hogy mi hogyan állunk ehhez hozzá, akkor azt mondom lehet benne vmi, de én pl abszolút nem kötelességként fogom fel a dolgot, hanem élvezem, szóval nálam nem hiszem, hogy ilyesmi elő fog fordulni.

Ez nem kötelezettség. Mindkét fél akaratán alapuló testi vonzalomnak nevezném inkább. Nem csak a férfiaknak vannak igényeik, hanem a nőknek is. Csak a nők sokkal tovább tudják türtőztetni magukat, mint a férfiak, hiszen sokkal jobban fárasztja őket a munka+házimunka+gyerek(ek). Mikor már nagyobbak és önellátóbbak a gyerekek, akkor már a nők is foglalkoznak saját magukkal. Szóval egyáltalán nem jogos a kicsapongás, az első férjemtől ezért is váltam el. A második már sokkal többet segít és jobban alakul a házasélet. A legnagyobb baj, hogy a férfiak inkább csak beállnak a sorba és várják, hogy a nők kényeztessék őket, de könnyeb meghóditani egy másik nőt, mint a saját feleségüket.

Bergman: Jelenetek egy házasságból című drámája adja erre a legkimerítőbb választ. Férfi és nő között rengeteg nem tudatos játszma van a házasságban, köztük az egyik, hogy a nő vajon miért érzi az egykor vágyott szeretkezéseket kötelességnek az idő múlásával. Hogy miért tekint a testére úgy, mintha egy "üzlet" része volna, ha ad, kapni is akar, de "büntetni" is tud a hiányával, és jól megmutatja a könyv, hogy végülis a szex az egy nagyon fontos bázis, és hogy vált a kötelezettségből újra vággyá.